+3670 703 8837 info@webugyved.com

A klasszikus felosztás szerint a büntetőeljárásnak három szakasza van, a nyomozás, a bírósági (tárgyalási) szakasz és a büntetésvégrehajtás. A nyomozási és a tárgyalási szakasz közé szokás még megkülönböztetett szakaszként beékelni a vádemelési szakaszt is. Mai cikkünkben mi viszont a fenti, hármas felosztás mentén szeretnénk bemutatni nektek, hogyan zajlik a büntetőeljárás.

A nyomozási szakasz a büntetőeljárás első szakasza: ekkor zajlik a bűncselekmény körülményeinek felderítése, amelyet leggyakrabban a rendőrség, kivételes esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végez. Egyes különleges esetekben nyomozó hatóságként jár el a hajó, illetve a légi jármű parancsnoka is. Ide tartozik például az őrizetbe vétel, a házkutatás, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás is. Ekkor hallgatja a ki a nyomozó hatóság a gyanúsítottat, valamint a tanúkat.

Fontos tudni, hogy a nyomozási szakasz nem nyilvános és nem azzal indul, hogy valakit meggyanúsítanak a bűncselekmény elkövetésével. A gyanúsítás a nyomozásnak a lezáró szakasza, mivel a gyanúsítás azt feltételezi, hogy már kellő bizonyíték áll a hatóság rendelkezésére és megvan az a személy, akit a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítani lehet. A gyanúsítást követő nyomozási szakaszt a rendőrség egyébként vizsgálatnak hívja, itt már nem is nyomozók, hanem ún. vizsgálók foglalkoznak az üggyel.

A nyomozás során a gyanúsítottak, érintettek a nyomozás irataiba nem, vagy csak igen korlátozottan tekinthetnek be, azokról másolatot nem kérhetnek. A nyomozás során a hatóság nem köteles a gyanúsított tudomására hozni, hogy mennyit tud róla, az ügyről, a bűncselekményről, itt tehát helye van a rendőri, nyomozói taktikázásnak is. Ebből elég sok van, legjelentősebb viszont a kihallgatási taktika, amelyet a “mindenki tanúként kezdi” közmondással fejezhetnénk ki a legjobban.

Ez azt jelenti, hogy akit tanúként hallgatnak ki, köteles igazat mondani, védő, vagy más ügyvéd részvétele viszont nem kötelező a kihallgatása során. Ezért előfordulhat, hogy a tanúból így később könnyen gyanúsított válik – ezért nem ajánlott ügyvéd nélkül tanúvallomást tenni!

Az eljárás következő szakasza a vádemelés. Az ügyész a nyomozást követően a törvény keretei között dönthet akként, hogy további nyomozási cselekményt rendel el, felfüggeszti vagy megszünteti az eljárást, az ügyet közvetítői eljárásra utalja vagy a vádemelést elhalasztja, vagy vádat emel (esetlegesen a vád részbeni mellőzésével). Amennyiben a vádemelés mellett dönt, benyújtja a bírósághoz a vádiratot. A vádirat kulcsfontosságú az eljárás szempontjából, ez tartalmazza ugyanis a cselekmény leírását, annak Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabására vonatkozó indítványt, valamint a bizonyítási eszközök felsorolását is.

A vádirat bírósághoz megérkezésével veszi kezdetét a harmadik, úgynevezett tárgyalási szakasz (a törvény a „bírósági eljárás” kifejezést használja, amely precízebben fogalmazza meg, hogy mi a szakasz jellemzője). A tárgyaláson főszabály szerint a jegyzőkönyvvezető, a terhelt, az ügyész és a védő van jelen. A tárgyalás rendjének fenntartása és a résztvevők biztonsága szempontjából fontos, hogy a tárgyalóterembe fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel – a büntetés-végrehajtási testület és a rendőrség szolgálatot ellátó tagjain kívül – senki nem léphet be, valamint a bíróság a tárgyalás rendjét megzavarókat az erre vonatkozó szabályok szerint rendre utasíthatja, kiutasíthatja vagy kivezettetheti a tárgyalásról, továbbá rendbírsággal sújthatja. A tárgyaláson történik továbbá a terhelt kihallgatása is.

A tárgyalási szakasz a bíróság ítélethozatalával zárul (előfordulhat az az eset is, amikor a bíróság nem ítéletet hoz, ezt azonban részletesen nem tárgyaljuk). Ha azt állítottuk, ha vádirat kulcsfontosságú az eljárás szempontjából, nyilvánvaló, hogy az ügyet lezáró ítélet a legfontosabb irat az eljárásban, ugyanis ebben rendelkezik a bíróság arról, hogy a terhelt bűnös, vagy felmenti őt a vád alól, esetleg megszünteti az eljárást, továbbá az első esetben az ítéletben szerepel a kiszabott büntetés is.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően, amennyiben büntetés kiszabására került sor, megkezdődik a büntetés-végrehajtás, ide nemcsak a személyi szabadságot korlátozó büntetések (szabadságvesztés) végrehajtása, hanem a pénzbüntetés, közérdekű munka, valamint a mellékbüntetések és az intézkedések végrehajtása is beletartozik.

A büntetőeljárás szakaszaival videó csatornánkban is foglalkozunk, kövessetek minket!