+3670 703 8837 info@webugyved.com

A Btk. “Egészséget veszélyeztető bűncselekmények” címszó alatt az emberi egészségre, az emberi szervezet épségére veszélyes bűncselekményeket rendeli büntetni, ilyenek többek között a kábítószer-kereskedelemmel, egyéb, pszichoaktív szer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények, de ide tartozik például a hamis gyógyszerekkel való kereskedés, vagy a méreggel való visszaélés is. 

Az e fejezetben büntetni rendelt cselekmények jogi tárgya azonos: az emberek egészségének sérthetetlenségéhez (a közegészséghez) fűződő alapvető társadalmi érdek. A jogi tárgyat veszélyeztető jogellenes magatartások bizonyos egészséget veszélyeztető anyagokhoz, úgymint: a kábítószerekhez vagy azok fogyasztásához hasonló hatást kifejtő anyagokhoz (kábítószernek nem minősülő, de kábító hatású anyagok, a kábítószerlistában nem szereplő új pszichoaktív anyagok), teljesítményfokozó szerekhez, hamis vagy hamisított egészségügyi szerekhez, mérgekhez, az alkohol és dohányárukat nem tekintve ártalmas közfogyasztási cikkekhez kapcsolódnak. A törvény nem ezen anyagok, szerek fogyasztását, hanem az egészséget veszélyeztető fogyasztást közvetve vagy közvetlenül lehetővé tevő jogellenes magatartásokat rendeli büntetni.

A korábbi Btk. – 1998. évi LXXXVII. törvénnyel beiktatott – szabályai – más szenvedélybetegségben szenvedők bűnelkövetésétől eltérően – a kábítószerfüggő elkövetőknek mind az ún. kereskedői, mind az ún. fogyasztói típusú kábítószerrel visszaélését enyhébben rendelték büntetni, mint a nem szenvedélybeteg elkövető azonos bűncselekményét. A jogalkalmazói gyakorlat azonban – a szakértői gyakorlat bizonytalanságai, ellentmondásosságai folytán – nem volt képes objektív alapon nyugvó megbízható következetességgel annak eldöntésére, hogy ki számít kábítószerfüggő személynek. Mindemellett nyomós kriminálpolitikai érvek is e megkülönböztetés ellen szólnak. A kábítószerrel visszaélés bűncselekmények egy jelentős részében a dealerek a kábítószerfüggő személyeket azért tudják felhasználni a terjesztői tevékenység folytatására, mert utóbbiak e tevékenységükkel elő tudják teremteni a saját kábítószer-szükségleteiket, és rájuk enyhébb szabályok vonatkoznak. Mindezekre figyelemmel a törvény megszüntette a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális (enyhébb) szabályokat. Amennyiben pedig a kábítószer-függőség olyan szintű, hogy az már kóros elmeállapotnak megfelelő személyiségzavart, elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz, ez a körülmény az elkövető beszámítási képességének korlátozottsága vagy kizártsága a büntetés korlátlan enyhíthetőségét, vagy büntethetőséget kizáró ok megállapítását eredményezheti.

A hatályos törvény az “elterelés” szabályozása körében továbbra is jelentőséget tulajdonít a kábítószer-függőségnek. Egyebekben pedig nincs akadálya annak, hogy a bíróság a büntetés kiszabása során értékelje a terhelt esetleges szenvedélybetegségét.

A hatályba lépett törvény külön tényállásokba foglalja a kereskedői és a fogyasztói típusú tényállásokat, önálló megnevezéssel, és súlyosságuk szerinti sorrendben.