+3670 703 8837 info@webugyved.com

A legjobb szándék, szakértelem és a legkiválóbb munka mellett is előfordulhatnak építési hibák, épületkárok az építés folyamatában. A hibás teljesítés számtalan vitahelyzet, évekig húzódó peres eljárás alapja, amelyek elkerülése minden érintett közös érdeke.

Vannak olyan hibák, amelyek nem az építtető gondatlanságára, körültekintésének hiányára vezethetők vissza, ugyanakkor a leggyakoribb hibák az építtető oldaláról már a tervezés kezdetén is elkerülhetőek lennének, ha megfelelő jogi és szakértői segítséget venne igénybe. Vegyük sorra ezeket a leggyakoribb hibákat.

A tervező rossz kiválasztása
Gyakori, hogy az építtető a tervező kiválasztását az építésügyi hatóságra bízza, anélkül hogy megbizonyosodnék róla, az ajánlott személy milyen referenciamunkákkal rendelkezik. Teszi ezt abban a hiszemben, hogy így hamarabb és biztosabban juthat építési engedélyhez, hiszen a tervező személyét maga az építési ügyintéző ajánlotta. E gyakorlat következtében előfordul, hogy a tervező és az építtető nincs egy hullámhosszon, azaz a tervező nem azt vagy nem úgy tervezi meg, ahogyan azt az építtető megrendelte, márpedig sokszor szóltunk már róla: a tervező kiválasztása mindig bizalmi dolog.

Szomszédi viszony elmérgesítése
Előfordul, hogy az építtető nem méri fel kellőképpen annak a jelentőségét, hogy a – jó szomszédi viszony fenntartása érdekében – a szomszédokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassa az általa eltervezett építési munkákról, esetleg figyelembe vegye jogos érdekeiket, javaslataikat is. Ennek következtében – fülemüle perek – sokasága mérgesíti el a helyzetet, melyet még az építésügyi hatóság határozata sem tud kellőképpen helyrehozni.

Írásbeli tervezői szerződés hiánya
Az esetek többségében az építtető a tervező megbízásakor nem köt írásbeli tervezői szerződést, a tervező nem készít tervezési programot, és sokszor csak a tervező helyszíni szemléjén derül ki, hogy a tervezőt kész tények, adottságok elé állítják. Tervezői szerződés hiányában később igen nehéz a tervezőtől számon kérni a hibák, hiányosságok kijavítását, pótlását, főleg akkor, ha időközben már a tervezési díjat is kifizették.

Tervek meggondolatlan elfogadása
Az építtető gyakran át sem gondolja, hogy az általa is aláírt építészeti-műszaki terv megoldásai megfelelnek-e elképzeléseinek, nem zavarja-e számottevően a szomszédok jogos érdekeit stb. Szeme előtt csak az lebeg, hogyan tudna mielőbb építési engedélyhez jutni, így aztán a kivitelezés közben rendszerint eltér az engedélyezett tervektől, más megoldást vél használhatóbbnak. Szájhagyomány útján terjedő információkban bízva sokszor úgy gondolja, ha már rendelkezik építési engedéllyel, azt épít meg, amit akar, olyan szabálytalanságokat követhet el saját jogosnak vélt érdeke érvényesítéséért, amilyet csak akar. Nem hisz aztán a szemének, amikor szabálytalanságai következményeképp az építmény (építményrész) bontását, vagy átalakítását rendeli el az építésügyi hatóság, nem teljesítése esetében pedig azok hatósági úton történő végrehajtására (kényszervégrehajtás) is sor kerülhet.

A kivitelező gondatlan kiválasztása
Az építtető a kivitelező kiválasztásakor gondatlanul jár el, ha megbízásakor nem ellenőrzi, hogy a szóban forgó szakmunka, építési munka végzésére a kivitelező a szükséges megfelelő jogosítvánnyal rendelkezik-e, nem köt vele a megbízás feltételeiről írásos kivitelezői szerződést, nem tisztázzák, mi az a munka, amit az adott díjért feltétlenül el kell végeznie a kivitelezőnek, hogy jogosult-e többletmunka, pótmunka elszámolására, stb. Így az épület elkészülte után a kivitelezőtől még polgári peres eljárás keretében is nehéz számon kérni az esetleges kivitelezési hibák, hiányosságok kijavítását, pótlását, vagy az okozott kár megtérítését.
Az építtető a kivitelezés folyamán – laikus létére – nem alkalmaz építési műszaki ellenőrt, aki a nevében a kivitelezőt ellenőrizhetné és a szükséges intézkedések megtételére még időben javaslatot tehetne. Építési műszaki ellenőr hiányában az építtető nem képes ellenőrizni azt sem, hogy a kivitelező által az épületbe beépített építési anyagok, szerkezetek, berendezések rendelkeznek-e megfelelőségi igazolással. Nem tudja megítélni azt sem, hogy az építmény kivitelezésében résztvevők rendelkeznek-e erre jogosultsággal, szakképesítéssel stb. Meglepődve tapasztalhatja ezért, ha az építésfelügyelet a fentieket ellenőrizve az építkezésen hibát, hiányosságot tapasztalva leállítja az építkezést, melyből mind a kivitelezőnek, mind pedig az építtetőnek igen komoly kára is keletkezhet.
Az építtetők többsége anyagi megszorulás miatt még a használatbavételi engedély megszerzése, az építmény végleges befejezése előtt beköltözik, az épületbe. A még befejezetlen, biztonságos és rendeltetésszerű használatra nem alkalmas épület sok veszélyforrást tartalmaz (korlátok, elő- és belső lépcsők, burkolatok hiánya élet- és balesetveszélyes, fűtés, nyílászárók, közművezetékek hiánya a rendeltetésszerű használatot gátolja, stb.)
Az építésügyi hatósági engedély nélkül használatba vett épület esetében pedig komoly bírságot eredményező szabálysértési eljárás folytatható le. Az építmény készültségi fokától függően a kiköltözés elrendelése sem ritka.

Annak érdekében, hogy Ön ne kövesse el ezeket a hibákat, keresse föl szakértői csapatunkat, ahol jogi és műszaki, építésügyi szakértők állnak rendelkezésére!
További információ: info@webugyved.com