+3670 703 8837 info@webugyved.com

Mai bejegyzésünkben azt nézzük meg, milyen hatással volt a Youtube a szerzői jogok rendszerére, átalakította-e és ha igen, mennyiben a művek piacát, kereskedelmi gyakorlatát?

„Kalózok”

Míg a torrent oldalakat szabályozni és a szabályok betartására kényszeríteni szinte lehetetlen, a Youtube és más nagyobb, videómegosztó oldalakról ez nem mondható el. A torrentezők szabályonkívülisége számos más, a szerzői jog területén túlmutató következménnyel jár, gyakorlói akár társadalomformáló erővé is előléphetnek – elég ha a svéd Kalóz Párt példáját nézzük, akik már európai parlamenti képviselővel is rendelkeznek.

Szerzői jogok megsértése miatt szinte egy időben indultak perek a Youtube és társai, illetve a torrentoldalak ellen, azonban a szabályok betartására csak előbbieket lehetett kötelezni, utóbbiak ugyanis mind jogilag, mind technológiailag elérhetetlennek bizonyultak.

Webkettő

A kifejezést először 2004-ben hallhattuk és olyan internetes szolgáltatások gyűjtőnevét takarja, ahol csupán a keretrendszert adja egy meghatározott szolgáltató, a tartalmat azonban a felhasználók állítják össze, alakítják, cserélik, stb. Így működtek kezdetben a blogok, a közösségi oldalak, de ma már alig találunk olyan, nagyobb internetes médiumot, ahol ne tudnák a felhasználók valamilyen mértékben befolyásolni a közzétett anyagokat.

Így indult a Youtube is: a youtube.com domaint 2005. februárjában regisztrálta három fiatalember, akik korábban a PayPal-nál dolgoztak, az első videójukat pedig – egy 19 másodperc hosszúságú anyagot – ugyanezen év áprilisában töltötték fel, 1,96 milliós nézettséget szerezve vele. Alig több, mint egy év után, 2006. októberében a Google 1,65 milliárd dollárt adott az oldalért, népszerűsége azóta is töretlen, bár a felhasználók és a szolgáltató viszonya sokban módosult ezt követően.

A Youtube-on egyre több, úgymond „hivatásos” szolgáltató – kiadók, tévék, stb. – jelent meg tartalmaival és a magánfelhasználókhoz képest meghatározóbb szerzői jogi érdekérvényesítő képességével. Mivel az oldal üzemeltetői legális reklámbevételeiket csak a folyamatosan frissülő, aktuális tartalmak útján tudják fenntartani, a szerzői jogi „nagyhatalmak” felé jelentős engedményeket tettek.

A Youtube üzemeltető a webkettő rendszerek általános alapelvét tették magukévá és használták sokáig felelősségük korlátozására: tekintettel arra, hogy az oldal tartalmát a felhasználók alakítják, az üzemeltetők a feltöltött tartalmakért semmilyen felelősséget nem vállaltak, azok jogszerűségét, felhasználási jogait nem tudták és – úgy vélték – nem is kötelességük ellenőrizni, így szerzői jogi jogsértésért sem vonhatóak felelősségre. Mindezeket az általános szerződési feltételeikben is rögzítették.

Méltányos használat („fair use”)

A tartalomért való felelősség teljes kizárása nem volt sokáig tartható: már 2007-ben per indult az USA-ban a Google ellen szerzői jogi jogsértés miatt, felperesi oldalon a több filmstúdiót és tv-csatornát tömörító Viacom média-konszern állt. A cégcsoport kártérítést követelt, a Google viszont felelősségének kizártságára hivatkozott, továbbá jelezte, hogy a DMCA szabályainak megfelelve a jogsértő tartalmakat a jelzést követően minden alkalommal azonnal eltávolította. Érvelésével az amerikai bíróság is egyetértett, a keresetet így elutasította.

Nem így járt el a hamburgi bíróság: a német kiadókat tömörítő szervezet, a GEMA keresetének helyt adott és többmillió eurónyi jogdíj fizetésére kötelezte az oldalt a felhasználók által közzétett mintegy 64 ezer videó után, tekintettel arra, hogy azok ilyen módon történő felhasználására nem rendelkeztek a jogtulajdonostól engedéllyel. A német bíróság döntése elvi jelentőségű is: álláspontja szerint a tartalomért való felelősség nem zárható ki, a Youtube-ot nem tekinthetjük egyszerű tárhely szolgáltatónak, a közzétett tartalmakért igenis felelősséggel tartozik. (Megj.: ez az ítélet egybevág a magyar Alkotmánybíróság komment-határozatával, erről blogunkon később még több szó is esik majd.)

Ezek a perek nagyban alakítottak a Youtube felhasználási feltételein és tartalmán is: elkészült a Content ID nevű google robot, ami a jogszerűtlen tartalmak automatizált kiszűréséért felel, illetve megjelent egy, a méltányos használat feltételeiről szóló tájékoztató is az oldal általános szerződési feltételei között.

A méltányos használat gyakorlatban a magyar szerzői jogi „szabad felhasználásnak” felel meg, azaz azokat a feltételeket rögzíti, amikor jogszerű a felhasználás a szerző engedélyének hiányában is. Ilyen feltétel például az, hogy a felhasználás ne irányuljon kereskedelmi célú haszonszerzésre, szabadabban felhasználhatóak továbbá azon művek, amelyek túlnyomórészt tényanyagot tartalmaznak (hírek), vizsgálandó továbbá a felhasználás mennyisége és hatása a jogvédett mű forgalmára, piacára is.

Ezen elvek lefektetése és a bírósági ítéletek mind nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy számos médiacég megállapodást kötött a Youtube-bal, saját csatornákat indított – ezzel saját és a Google bevételeit is növelve.

Akiket elárultak

A változásoknak voltak vesztesei is: sajnálatos módon éppen azok a – magán – felhasználók, akiknek az oldal a születését köszönheti. A Content ID miatt ugyanis számos olyan videó került tiltólistára, ahol a szerzői jogi jogosultaknak eszük ágában sem volt a felhasználást letiltani. A tiltás feloldása időbe telik és van olyan eset, ahol akár 6 hétig nem tehet közzé újabb tartalmat a letiltott videóval rendelkező felhasználó. Sok esetben ez az adott személy megélhetését is veszélyezteti.

A magán felhasználók általában már meglévő zenei, vagy audiovizuális művet használnak az általuk kreált youtube-videó illusztrálására: mivel ez a jogosultaknak inkább jó reklám, mint jogsértés, az ilyen felvételek szabadon áramoltak. A Content ID viszont rengeteg ilyet kiszűrt: a jövőben nem lesz egyszerű saját tartalmat létrehozni és feltölteni – ez szintén arra utal, ami a szerzői jogi szabályozás egyik nagy problémáját is jelzi, ti. hogy a nagy érdekérvényesítő képességgel – és megfelelő anyagi erőforrásokkal rendelkező – kiadók érdekeit kezeli prioritásként, a felhasználókat pedig – akiktől végeredményben a kiadók jövedelme származik – egyfajta „eredendően bűnös” pozícióba helyezi, teljes kontrollt kívánva fölöttük.

Copyright

A Youtube jó példa a webkettő rendszerek egyik evolúciós útjának illusztrálására. Láthatjuk, hogyan lesz a felhasználók által létrehozott – és népszerűvé tett – oldalból egy meghatározó tartalomszolgáltató piaci szereplő. Ezzel viszont kizárta magát abból, hogy alakítani tudja a szerzői jogot, piacra lépésével kénytelen volt elfogadni a kiadók szabályait, a copyright évszádos gyökereit. A Youtube és más videómegosztó rendszerektől így egyelőre nem várhatjuk, hogy olyan társadalom-átalakító erőt hozzon létre, amit a torrent-oldalaknál láttunk.

Nem biztos, hogy ez minden videómegosztóról elmondható. A stream szolgáltatók következő generációja dogmatikailag több rokonságot mutat a torrentezőkkel, mint a Youtube, következő írásunkban ezekről lesz majd szó.