+3670 703 8837 info@webugyved.com

November 11-én hirdette ki az Alkotmánybíróság határozatát, mely szerint alkotmányos a devizahitel-törvény, azaz a devizahitel-szerződések egyes rendelkezéseinek tisztességtelenségével kapcsolatos jogszabály és a jogszabályban kidolgozott eljárásrend.

Kár tagadni, hogy az utóbbi pár évben sok kritika érte az Alkotmánybíróságot amiatt, hogy a bírák a legtöbb esetben kormánypárti döntéseket hoznak és a még kirívó alkotmánysértést sem minősítik Alaptörvény-ellenesnek. A november 11-i döntéssel szemben is elhangoztak ilyen álláspontok.

Az érintett jogszabály ugyanis visszamenőleg tett semmissé rengeteg szerződést – avagy annak egy részét -, ezzel kapcsolatban pedig elszámolásra és adott esetben pénzvisszafizetésre kötelezve a bankokat. A törvény szerint a bankoknak jogukban állt pert indítani a tisztességtelenség vélelme megdöntése iránt, ez az eljárás azonban olyan szűk körben biztosított bizonyítási lehetőséget, hogy a megdöntés eleve lehetetlennek tűnt.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta a jogszabályt különösen azért, mert a devizahitelek problémája össztársadalmi szintű, nemzetgazdasági jelentőségű, ilyen esetben pedig bizonyos alapjogok – például a tisztességes eljáráshoz való jog – korlátozhatóak.

Mi a magunk részéről egyetértünk az Alkotmánybíróság határozatával és érvelésével is. Fontos kiemelni, hogy a jogszabállyal egy régóta húzódó, országos szintű problémahalmaz megoldása kezdődhet el. Csak józan ész kell hozzá, hogy belássuk, tisztességes szerződési feltételek és tisztességes eljárás mellett nem növekedhetne az adós törlesztése a nyújtott hitel többszörösére, nem lehetne embereket kirakni az életen át kuporgatott pénzükön vett lakásból.

A törlesztő részletek emelkedése nemcsak a tisztességes hitelszerződési feltételeket illetően sértette az adósokat, a hatása ennél jóval súlyosabb volt: több ezren kényszerültek például hallgatásra egy-egy munkahelyi jogsértés esetén, hiszen nem akarták elveszíteni az állásukat a házuk és a hitel miatt, rengetegen mondtak le olyan, hétköznapi szükségletekről, mint az évi egy nyaralás, a kicsit drágább szalámi. Nem lehet nem észrevenni, milyen anyagi és pszichés terhet rótt az elmúlt évek banki gyakorlata az állampolgárokra.

Az pedig, hogy szerződéseket – vagy akár jogszabályt, hatósági eljárást – utólag jogellenessé minősítünk, egyáltalán nem példa nélküli a történelemben. Emlékezzünk csak a radbruchi formulára, amely lehetőséget biztosított a nemzetiszocialista vezetők megbüntetésére, vagy akár első alkotmánybírónk – később köztársasági elnökünk – Sólyom László „láthatatlan alkotmány”-ára.

Devizahitel-problémád van? Fórumunkban ügyvéd válaszol!