+3670 703 8837 info@webugyved.com

Október 6-án, azaz ma ünnepeljük az aradi vértanúk napját. A tizenhárom hős tábornokot és Batthyányi Lajos miniszterelnököt 165 éve ezen a napon végezte ki az osztrák császári hadsereg az erdélyi Aradon. Emlékezetükre álljon itt néhány érdekes és kevésbé ismert tény róluk. 

Aulich Lajos tábornok a szabadságharc egyik legrokonszenvesebb személyisége, egyben a legidősebb hadvezér is. Még a kivégzése előtti napokban is sikerült megőriznie nyugalmát, október 5-én este, mikor a lelkész felkereste cellájában, éppen Horatiust olvasott. Tárgyalásán nem kért kegyelmet, kötél által halt meg.

Damjanich János tizenhat éves kora óta katonai szolgálatában állt. Vézna kölyökként került a seregbe, később azonban ő lett az egyik legnagyobb, legerősebb termetű hadvezér. Katonái jó kedélyéért szerették, elmondásuk szerint még a legrosszabb táborban is akadt nála jó gulyáshús és bor, a tűzrakást pedig sosem bízta másra. Felesége, Csernovics Emília hatvan évvel élte túl őt, a rászorulók megsegítésére tette föl életét és ő lett az első elnöke az 1861-ben megalapított Magyar Gazdasszonyok Egyesületének.

Dessewffy Arisztid is korán kezdte a katonáskodást, 1839-ben már nyugdíjaztatta magát és feleségül vette egyik unokahúgát. A vérrokonok házassága sokszor tragikus, Dessewffy felesége és öt gyermekük is tüdővészben halt meg. Már folyt a szabadságharc, mikor újra megnősült, Eperjes szépét, Szinnyei Merse Emmát vette feleségül, az oltár mellől azonban rögtön a csatatérre sietett. Kivégzése előtt barátjára, Máriássy Jánosra bízta feleségét, aki ígéretének csak mintegy nyolc évvel később tudott eleget tenni, eddig ugyanis ő is börtönben volt, ezután vette csak el az özvegyasszonyt.

Kiss Ernő volt az egyike azon tábornokoknak, akiket “kegyelemből” golyó – és nem kötél – általi halálra ítéltek. Felesége az a Szentgyörgyi-Horváth Krisztina volt, akinek édesapja elsőként rendezett Anna-bált Füreden, évszázados hagyományt teremtve ezzel.

Knézich Károly volt az egyetlen szemüveges a kivégzett tábornokok között. A források szerint az akasztófára menet végig imádkozott magában, eközben szemüvege leesett az orráról. Mikor lehajolt volna, hogy felvegye, a kivégzést vezető Tichy parancsnok ráförmedt: Hagyja ott! Lát maga az akasztófán úgy is!

Láhner György hetedikként halt meg, szintén kötél által. A temesi főispán lefizette hóhérját, hogy adja át neki Láhner holttestét, akit saját birtokán temethetett így el. Itt is nyugodott egészen 1974-ig.

Lázár Vilmos szintén kegyelmet kapott, így golyó általi halálra ítéltetett. Kevesen tudják róla, hogy ő volt az Első Magyar Középponti Vasúttársaság főpénztárnoka, emellett földbirtokos és kiváló gazda. Feleségével, Revitzky Máriával együtt nagy szeretetben nevelték az asszony előző házasságából származó három gyermekét.

Leiningen-Westerburg Károly hesseni nagybirtokos család tagjaként látta meg a napvilágot és csak felesége, Sissányi Erzsébet révén lett magyarországi földesúr, majd a szabadságharc elkötelezett híve. Híresen szép és megható a kivégzése előtt feleségének írott búcsúlevele, örök és hű szerelemről tesz tanúbizonyságot: “A halál nem volna rettenetes rám nézve, ha egyedül állanék, de a gondolat reád, drága Lizám, és ártatlan gyermekeimre, súlyosan nehezedik lelkemre. A csapás nem ért engem előkészületlenül. Azt hittem, mindenre készen állok és mégis e pillanatban görcsösen vonaglik a szivem azon gondolatra, hogy téged, legnagyobb kincsemet, mindenkorra elvesztelek.”

Nagysándor Józsefet ötödikként végezték ki, kötél által. Utolsó imájában így fohászkodott: “De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

Pöltenberg Ernő gazdag bécsi ügyvéd fiából lett a magyar szabadságharc egyik kiváló tábornoka. Őt végezték ki elsőként kötél által, a hóhér sokáig vesződött vele, mivel a történetírók szerint Pöltenbergnek erős “bikanyaka” volt. Az akasztás előtt sorra csókolta társait, így búcsúzott el tőlük. Haláltusája hosszú és szörnyű volt, Tichy parancsnok pedig kárörömmel nézte azt végig.

Schweidel Józsefet az aradi bíróság kegyelemre javasolta, Haynau tábornok azonban a kegyelmi kérvényt elutasította és kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet végül Schweidel feleségének könyörgésére golyóra változtatták. Schweidel az utolsó pillanatig bízott abban, hogy kegyelmet kap a császártól, meg volt győződve arról, hogy a császár nem tud semmit ügyükről, vagy félrevezették őt. Határozottan visszautasította a felségárulás vádját és úgy gondolta, ha ezért elítélik, a nevét is eldobja, nehogy szülei szégyenkezzenek a sírban fiuk bűne miatt. Schweidel a fogsága idejéről naplót vezetett, ami feleségének, Domicának hála fennmaradt az utókor számára.

A történetírók szerint Török Ignác volt a legjobb stratéga a tábornokok között, a kivégzése előtti éjszakán is egy várerődítéssel kapcsolatos könyvet olvasott. Kegyelmet nem kért, a magyarságával, nemzeti érzelmeivel indokolta tetteit. Kivégzés előtt Tichy őrnagynak ezt mondta: “Szégyellje magát, Ön hóhérlegény!”

Vécsey Károly családfája a 15. századig nyúlt vissza, Károly Abaúj megyei nagybirtokosként nőtt fel. Az egész család az udvar hű szolgája volt, több felmenője rendelkezett császári kitüntetéssel. Károly otthon nem sok magyar szót hallott, csak később érintették meg a nemzeti érzelmek. Olyannyira, hogy Kossuth így írt róla egyik levelében: “Ameddig Magyarország él, minden becsületes ember tisztelettel fogja emlegetni Önt, mint a legnemesebb hazaszeretetnek és férfias erőnek magasztos példáját […] Az isten áldja meg tábornok urat úgy, ahogy Önt a haza áldja, melynek Ön oly nagy szolgálatot tett.”