+3670 703 8837 info@webugyved.com

Amikor egy adós nem tud fizetni, akkor a bank gyakran behajtócégek segítségét veszi igénybe, és eladja nekik a követelést. Ilyen esetekben a hitelest már más cég zaklatja, s ez az oka annak, hogy a bankok bátran állíthatják: ők senkit sem lakoltatnak ki. Az MNB tavaly széles körű vizsgálatot indított, hogy megtisztítsa a követelésvásárlói piacot. Már tavasszal kiderült, érdemes volt a kutakodás. Bukkantak ugyanis olyan ügyletekre, amelyeknél látszott, a cél az adósok lakásának megszerzése volt.

Behajtócéggel – faktoring céggel – leszerződni, részükre követelést eladni önmagában nem jogellenes, azonban az ilyen faktoring cégek alapítására és működésére is a bankokhoz hasonló szigorú szabályok vonatkoznak és az MNB ugyanolyan felügyeleti jogkörrel rendelkezik fölöttük, mint más pénzügyi intézmények fölött.

Idén a jegybank egyébként több mint négyszáz itthoni pénzügyi intézményt kötelezett rendkívüli adatszolgáltatásra azok eladott követelései kapcsán. Ennek nyomán több ezer engedményezési ügyletet és követelésvásárlót ellenőrzött. Mint most közzétették: piacfelügyeleti eljárást folytattak le a pécsi MK Trade Fórum Kft-nél. A társaság nem rendelkezett (és azóta sem rendelkezik) a követelésvásárláshoz szükséges felügyeleti engedéllyel, de ennek ellenére nem lehetett kis szereplő a piacon.

A jegybanki vizsgálat megállapította, hogy e társaság üzletszerű tevékenység keretében – azaz rendszeresen, nyereség érdekében, előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésével – vásárolt banki és pénzügyi vállalkozástól származó követeléseket. Az engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenység miatt 8,5 millió forint bírságot szabtak ki. Súlyosító tényezőnek minősült az MK Trade Fórum Kft. által jogosulatlanul megszerzett követelések jelentős nagysága, illetve az, hogy a társaság a számára követeléseket eladó pénzügyi intézményeknek többször olyan valótlan nyilatkozatot tett, hogy az adott évben még nem vásárolt követelést.

Fontos tisztában lennünk azzal is, mit tehet meg egy behajtócég és mit nem. A behajtók nem minősülnek közhatalmi személynek, és csupán ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, amivel megbízóik. Nem vizsgálnak jogszerűséget, díjazás ellenében szolgáltatást nyújtanak megbízóiknak. A végrehajtók az igazságszolgáltatást képviselik és a bíróság határozatainak szereznek érvényt.

Nemcsak a bírósági végrehajtó és behajtó személyében van különbség, de más a két folyamat menete is. A behajtás első lépéseként a szolgáltató folyamatosan értesíti (írásban, telefonon) az adóst, hogy tartozása van. Amennyiben az adós nem fizet, úgy a hitelező megbíz egy külső partnert, a behajtót, hogy foglalkozzon ügyfeleivel. Esetenként egy faktorcégnek adja el a követelésállományát, innentől a faktorcég lesz a követelés jogosultja, aki saját eszközeivel kísérli meg behajtani a követelést.

Mindkét eljárás költsége végső sorban az adóst terheli, azonban fontos tudni, hogy a behajtók díjazása nincs szabályozva, vagyis az ár kizárólag a megbízójukkal történt jutalékos megállapodás függvénye, a végrehajtók esetében azonban rendelet határozza meg a járandóságot.

A behajtásokat a hírekben összemossák a bírósági végrehajtók hivatalos eljárásával. Bár a behajtások a lakosság nagy részét érintik, addig jogi útra csak kevesebb ügy terelődik: becslések szerint jelenleg kb. 20 behajtási ügyre mindössze egyetlen végrehajtási ügy jut. Ez azt is jelenti, hogy nem kell megijedni a behajtócégektől: ők nem végrehajtók, nem kötelezhetik semmire sem az adósokat és nem rendelkeznek semmilyen hatósági jogosultsággal. 

Behajtással kapcsolatos kérdésed van? Tedd föl fórumunkban!