+3670 703 8837 info@webugyved.com

Bhután – a helyiek nyelvén Druk Jul, azaz a mennydörgő sárkány országa a Himalája utolsó buddhista állama. A fél magyarországnyi állam két nagyhatalom, Kína és India közé ékelődve bújik meg a hófödte hegycsúcsok között. A táj mesés: ősi templomok, színesre pingált házak, az ország háromnegyedét borító, érintetlen erdők. Talán nem véletlen, hogy sokan úgy gondolják, ez a békesség földje, az utolsó Shangri-La.

A sebezhető, függetlenségét féltve őrző ország egy különleges kísérletbe kezdett: a középkorból egyenesen a harmadik évezredbe igyekszik átugorni a nélkül, hogy tradicionális értékei sérülnének. Úgy gondolják, hogy a sajátos kultúrájuk az egyetlen tényező, amely identitásukat megőrizheti. Több mint ezer évig elképesztő elszigeteltségben éltek – nemcsak földrajzi elhelyezkedésük okán, hanem politikai döntés következtében is. Az 1960-as évekig nem voltak aszfaltozott utak, elektromos és telefonhálózat, gépjárművek vagy posta sem. Az ország egyetlen országútján még ma is három napba telik eljutni az ország keleti végéből a nyugatiig, pedig légvonalban csak 250 kilométer a távolság.

Az ország modern kori történelme az eddigi öt király nevéhez fűződik, Amikor Dzsigme Szingje Vangcsuk király 1972-ben megörökölte a trónt, egy végtelenül elmaradott országot kapott – szegénységben, írástudatlanságban, csecsemőhalandóságban a világ egyik legrosszabb bizonyítványú országát. A lakosság 70 százaléka még ma is olyan kis településen él, ahonnan órákig kell gyalogolni a legközelebbi autóútig.

A király egyszerre tűzte ki célul az ország modernizálását és az ősi értékek megőrzését. A világ többi országában használatos GDP-mérőszám helyett megalkotta a bruttó nemzeti boldogság kifejezést. Ez négy pilléren nyugszik: fenntartható fejlődés, környezetvédelem, a kultúra megőrzése és felelős kormányzás. A fejlesztési projekteket, új törvényeket a Bruttó Nemzeti Boldogság Bizottsága hagyja jóvá. Ha úgy ítélik meg, hogy azok felborítják a vallási értékek, környezetvédelem, család, stb. egyensúlyát, a fejlesztéseket leállítják, illetve módosítják.

A bruttó nemzeti boldogság mutató bevezetésével a bhutániak azt ismerték fel, hogy a vagyonnak korlátozó hatása is lehet az emberi lélekre. Szeretnék elérni, hogy az ember tudja, hol a határ, tudja, mennyi elég. Bhutánban a sprituális és materiális boldogságot egyenlő értékként kezelik.

Az ország a University of Leicester kutatóinak 2006-os felmérése szerint a világ 8. legboldogabb országának bizonyult. Bhutánban senkit sem hallhatunk panaszkodni, siránkozni. A bhutániak nem azt nézik, mijük nincs, hanem hogy mi minden van, aminek örülhetnek. Nagyon szeretik a királyukat, bíznak benne, és úgy vélik, az ország vezetése mindent megtesz az ország jóléte érdekében.

Ugyanakkor a tévé és az internet már minden kis faluban elérhető, így pontosan látják ők is, hogyan élünk mi a világ gazdagabbik felén. Emellett, egyetem nem lévén, számos fiatal kap állami ösztöndíjat, hogy nyugati felsőoktatási intézményekben tanulhasson, és ők szinte kivétel nélkül mind hazatérnek. Megtapasztalják a nyugati kultúrát, világot, mégis jobbnak látják az otthoni, a mi szemünkkel szegényes körülményeket.

Az évezredes elszigeteltség, a kis népsűrűség, az ország megközelíthetetlensége és a természet hagyományos tisztelete egy egészen egyedülálló, természeti “bemutatóországot” eredményezett, hiszen mind növényzetből, mind az állatvilágból fantasztikus a gazdagság. Az állam eltökélt szándéka, hogy az ország minimum 60 százaléka érintetlen erdő maradjon – jelenleg ez az arány 72 százalék.

A hagyományok védelme az építészetben is nyilvánvaló, hiszen minden ház ugyanolyan tradicionális stílusban épül, még a modern bankszékházak, benzinkutak is. Templom- és erődépítéskor pedig a mai napig nem használnak tervrajzot, az építést egy szellemi vezető irányítja.

A televízióra vonatkozó tilalmat csak 1999-ben oldották fel, bár a globális egyencsatornák (például a Fashion TV) és az erőszakos műsorok a mai napig tiltólistán vannak. A kábeltévét az 1998-as foci-világbajnokságnak köszönheti az ország, akkor ugyanis olyan elképesztő érdeklődés mutatkozott hirtelen a televízió iránt, hogy a király óriáskivetítőt állíttatott a fővárosi stadionba, majd a következő évben – megünneplendő megkoronázásának 25. évfordulóját – országszerte kiépítette a tévéhálózatot.

A király más intézkedéseinek köszönhetően hatalmas fejlődés következett be: 1982-ről 2008-ra 10 százalékról 60 százalékra nőtt az írni-olvasni tudók aránya. Korábban csak a kolostorokban volt lehetőség tanulni, ma már minden megyében van iskola, és mind az oktatás, mind a tankönyvek ingyenesek. Egyetemmel még nincs ellátva az ország, de a kiváló tanulók állami ösztöndíjat kapnak, így sokan Indiában, a legjobbak pedig Angliában tanulhatnak. A lakosság várható élettartama 43 évről 66-ra a növekedett, és míg ezer újszülöttből korábban 163 halt meg, ma már csak negyven.

A változások legmeghökkentőbb eleme a demokrácia bevezetése – méghozzá a király kezdeményezésére. Az uralkodó ugyanis önként lemondott a trónról, és 2006-ban átadta a koronát a fiának, Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuknak, ő viszont már egy alkotmányos monarchia feje lett. Megalakult az ország első demokratikus kormánya, furcsa módon azonban a lakosság nem örült ennek, ők ugyanis nagy becsben tartják a királyukat. Úgy vélik, hatalmas jótett a részéről, hogy iskolákba és utakba fektette vagyonát, ahelyett, hogy palotákra vagy saját célokra költötte volna. A demokráciáról azt gondolják, hogy az csak káoszhoz vezet, mint a szomszédos Indiában vagy Nepálban. A király ugyanakkor azért szorgalmazta a monarchia átalakítását, hogy ne kerülhessen majd egyszer egy gonosz vagy alkalmatlan uralkodó kezébe a hatalom.

A nép ellenállását látva, a király meglátogatta az ország mind a 20 megyéjét – legtöbbjét csak lóháton vagy gyalog lehet elérni -, és ott egyesével elmagyarázta a területi képviselőknek és alattvalóinak, hogy mi is az a demokrácia, hogyan működik, és mire jó. A szó szerint szemtől szembe zajló “nemzeti konzultáció” után lezajlottak az első választások, és ma már a királynak papíron semmi hatalma nincs. Ezzel együtt a jelenlegi király is olyan elképesztően népszerű, hogy minden tanácsát megfogadják.

Bhutáni uralkodópár idén utódjával is megörvendeztette az országot: a február elején világra jött kis herceg tiszteletére országszerte száznyolcezer fát ültettek az alattvalók. A buddhisták úgy tekintenek a fákra, mint az élet fenntartójára. Minden facsemete egy imának felel meg annak ültetőjétől és későbbi nevelőjétől. A 108-as szám szentnek számít a vallásközösségben.