+3670 703 8837 info@webugyved.com

A parlament hosszú vitatkozás végén és a vakkomondor-botrány után nem sokkal, 2013. június 3-án szavazta meg, hogy a júliusban az új Büntető Törvénykönyv már ezt az új tényállást is tartalmazva lépjen hatályba. Az új tényállás végül kapcsolati erőszak néven került be a Btk-ba, mai cikkünkkel a tényállás elméleti és gyakorlati aspektusairól szeretnénk egy kis összefoglalót adni. 

Nemcsak a hazai jogi esetek nagy száma, hanem számos nemzetközi ajánlás, például az ENSZ 1993-as deklarációja a nők elleni erőszak megszüntetéséről is szorgalmazta, hogy a tagállamok fordítsanak kiemelt figyelmet és megfelelő jogi-intézményi eszközrendszert a nők elleni erőszak visszaszorítására. A deklaráció szerint “a nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, […] a házasságon belüli nemi erőszakot […]”

A statisztikák szerint a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon falai mögött folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára pedig a segítségnyújtást.

A szakma (és ennek megfelelően a Btk. is) a kapcsolati erőszaknak több fajtáját is megkülönbözteti, ezek az alábbiak:

Szóbeli (verbális) erőszak
A nő lekicsinylése, sértegetése, gúnyolódás, nevetségessé tevés (például a nő külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással, veréssel való fenyegetés, gyerekek elvételével, öngyilkossággal való fenyegetés.

Lelki erőszak
Alapvető érzelmi igények és szükségletek megtagadása, barátoktól, munkától, családtól, kedvenc foglalatosságoktól való elszigetelés vagy eltiltás, féltékenység, nő önbizalmának módszeres lerombolása, elzárkózás a problémák közös megbeszélésétől, nő állandó hibáztatása, értéktárgyainak összetörése, tárgyak összetörése/dobálása/csapkodása, fegyverrel való fenyegetőzés, félelmet keltő viselkedés (dühödt nézés, üvöltés), támadó faggatózás, életveszélyes/ijesztő autóvezetés, telefon és egyéb kommunikációs csatornák lezárása, telefonon való állandó ellenőrzés, nő zsebeinek/táskájának átkutatása.

Testi (fizikai) erőszak
Lökdösés, pofozás, fojtogatás, haj húzása/kitépése, ököllel/eszközzel való ütés, rugdosás, harapás, rázás, égetés, fegyverrel (késsel, lőfegyverrel, nehéz tárgyakkal) való fenyegetés vagy bántás, alapvető testi igények és szükségletek megtagadása (éheztetés, szomjaztatás, alvásmegvonás, ürítkezés kontrollálása), bezárás, kizárás, megkötözés és mozgásszabadság korlátozása.

Szexuális erőszak
Nem kívánt szexuális tevékenységre való kényszerítés, nemi erőszak, szexszel való fájdalomokozás vagy megalázás, tárggyal való nemi erőszak, intim testrészek bántalmazása, másokkal való közösülés/prostitúció kényszerítése, reproduktív jogok korlátozása: fogamzásgátlás akadályozása vagy kényszerítése, terhességre vagy abortuszra kényszerítés.

Gazdasági erőszak
Anyagi függésben tartás, munkáról való lebeszélés vagy eltiltás, nő fizetésének elsajátítása, mindennapi kiadások megkérdőjelezése és fillérre való elszámoltatása, közös néven működő céggel (bt., kft.) való sakkban tartás/zsarolás.

A Büntető Törvénykönyv 212/A §-a is ennek megfelelően szabályozza a kapcsolati erőszak tényállását, azaz így szól:
“Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen
a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Itt az utolsó sor azt jelenti, hogy a kapcsolati erőszak tényállás ún. szubszidiárius bűncselekmény, azaz csak akkor lehet megállapítani, ha más bűncselekmény nem valósul meg. Amennyiben ugyanis az elkövető tette más bűncselekményt is megvalósít (pl. súlyos testi sértést, sikkasztást, stb.), akkor aszerint felel, nem pedig kapcsolati erőszakért.

A törvény következő bekezdése a kapcsolati erőszak másik fajtáját, az ún. rendszeres és szisztematikus erőszakot rendeli büntetni. A második bekezdés szerinti bűncselekményt az követi el, aki a gyermekének szülője, avagy hozzátartozója, élettársa, házastársa sérelmére rendszeresen követ el becsületsértést, személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést. Az ilyen elkövető öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. A kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben emellett kitiltásnak is helye van.

A rendőrség számára külön ORFK utasítás készült az ilyen bűncselekmények felderítésével, az ilyen ügyek kapcsán indult büntetőeljárásban felmerülő rendőri feladatokról. Nagyon fontos előírása az utasításnak, hogy a nyomozást minden esetben a sértettek érdekeinek, jogainak és érzelmeinek legmagasabb kíméletével kell lefolytatni. Ennek ellenére gyakorlati tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy ebből sajnos vajmi kevés valósul meg a rendőri, bírósági eljárásokban.

A kapcsolati erőszak leggyakrabban válóperek, vagyonmegosztási perek és szülői felügyeleti joggal kapcsolatos perek során kerül előtérbe. Ezért is fontos, hogy az ilyen ügyekkel, családjoggal foglakozó ügyvéd a jogág büntetőjogi (és esetleg közigazgatási jogi, pl. gyámügyi, birtokvédelmi) vonatkozásaival is tisztában legyen és ne habozzon megindítani a polgári perek mellett, azokkal egyidejűleg a szükséges büntetőjogi és közigazgatási eljárásokat is.