A csalás a leggyakrabban előforduló vagyon elleni bűncselekmény, mely akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Annak ellenére azonban, hogy viszonylag gyakori bűncselekmény, mégsem könnyű pontosan meghatározni a tartalmát, illetve elválasztani más hasonló bűncselekményektől.
Leginkább kölcsönügyletekkel kapcsolatban fordul elő a csalás, ahol a kölcsönkérő a kölcsönösszeget nem a visszafizetés szándékával veszi fel, (jellemzően magánkölcsönöknél), hanem már a kölcsön felvételekor tisztában van azzal, hogy azt nem fogja tudni – esetleg nem is akarja – visszafizetni. Gyakran megáll a csalás internetes vásárlások esetén is, amikor a megvásárolni kívánt áru nem érkezik meg, esetleg nem is létezett soha. De csalásról beszélhetünk ingatlan bérletnél is ha a bérbeadó a bérleti szerződés megszűntét követően, további bérleti díjat vesz át a bérlőtől, avagy ha a bérlő úgy bérel ki egy ingatlant, hogy eleve nem áll szándékában a bérleti díjat kifizetni érte.
A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 373. § (1) bekezdése határozza meg a csalás tényállását:
“Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.”
Csalás esetében a büntetőjog eszközeivel védeni kívánt érték, jogi szakszóval élve védett jogtárgy, a vagyoni viszonyok fennálló rendje.A csalás büntetőjogi tényállása az idézett jogszabálynak megfelelően négy lényeges elemből áll. Az első a cselekmény célzata, a jogtalan haszonszerzés, a második, és a harmadik elem a két elkövetési magatartás (mást tévedésbe ejt, tévedésben tart) a negyedik elem a csalás eredménye a kár. Csak abban az esetben beszélhetünk csalásról, amennyiben a jogszabályban foglalt elemek és a valóságban történt események hiánytalanul fedik egymást.
Az elkövetési magatartás tehát a tévedésbe ejtés, vagy a tévedésben tartás. Tévedésbe ejtés egy tevőleges magatartást vár el az elkövetőtől, ahol a sértett részére valótlan információkkal, vagy valós információk hamis színben történő beállításával éri el a tévedést. A tévedésben tartás esetében viszont a sértettben már fennáll egy tévedés, melyet az elkövető szándékosan nem oszlat el, így fenntartva ezt az állapotot.
A jogtalan haszonszerzési célzat azt jelenti, hogy a csalás célzatos bűncselekmény, azaz az elkövető a sértettet jogtalan haszonszerzés céljával ejti tévedésbe, vagy tartja tévedésben a sértettet. A célzat mint elem azzal a következménnyel jár, hogy a csalást gondatlanságból nem lehet elkövetni, az elkövetőnek tudnia kell, hogy amit tesz, az bűncselekmény és azt is tudnia kell, hogy tettét jogtalan haszonszerzési cél érdekében követi el.
A csalásnak fontos tényállási eleme a kár bekövetkezte is. Büntető ügyekben főszabályként csak a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést veszik figyelembe kárként, de ahol a törvény külön nevesíti, ott lehet az elmaradt hasznot is figyelembe venni. A Btk. kimondja továbbá, hogy kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.
A csalás annál súlyosabb büntetést von maga után, minél nagyobb kár-értékre követik azt el. Súlyosabban minősül továbbá, ha az elkövetés bűnszövetségben, közveszély helyszínén, üzletszerűen, vagy jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el.