A csalás a leggyakrabban előforduló vagyon elleni bűncselekmény, mely akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Annak ellenére azonban, hogy viszonylag gyakori bűncselekmény, mégsem könnyű pontosan meghatározni a tartalmát, illetve elválasztani más hasonló bűncselekményektől.
Leginkább kölcsönügyletekkel kapcsolatban fordul elő a csalás, ahol a kölcsönkérő a kölcsönösszeget nem a visszafizetés szándékával veszi fel, (jellemzően magánkölcsönöknél), hanem már a kölcsön felvételekor tisztában van azzal, hogy azt nem fogja tudni – esetleg nem is akarja – visszafizetni. Gyakran megáll a csalás internetes vásárlások esetén is, amikor a megvásárolni kívánt áru nem érkezik meg, esetleg nem is létezett soha. De csalásról beszélhetünk ingatlan bérletnél is ha a bérbeadó a bérleti szerződés megszűntét követően, további bérleti díjat vesz át a bérlőtől, avagy ha a bérlő úgy bérel ki egy ingatlant, hogy eleve nem áll szándékában a bérleti díjat kifizetni érte.
A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 373. § (1) bekezdése határozza meg a csalás tényállását:
“Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.”
Csalás esetében a büntetőjog eszközeivel védeni kívánt érték, jogi szakszóval élve védett jogtárgy, a vagyoni viszonyok fennálló rendje.A csalás büntetőjogi tényállása az idézett jogszabálynak megfelelően négy lényeges elemből áll. Az első a cselekmény célzata, a jogtalan haszonszerzés, a második, és a harmadik elem a két elkövetési magatartás (mást tévedésbe ejt, tévedésben tart) a negyedik elem a csalás eredménye a kár. Csak abban az esetben beszélhetünk csalásról, amennyiben a jogszabályban foglalt elemek és a valóságban történt események hiánytalanul fedik egymást.
Az elkövetési magatartás tehát a tévedésbe ejtés, vagy a tévedésben tartás. Tévedésbe ejtés egy tevőleges magatartást vár el az elkövetőtől, ahol a sértett részére valótlan információkkal, vagy valós információk hamis színben történő beállításával éri el a tévedést. A tévedésben tartás esetében viszont a sértettben már fennáll egy tévedés, melyet az elkövető szándékosan nem oszlat el, így fenntartva ezt az állapotot.
A jogtalan haszonszerzési célzat azt jelenti, hogy a csalás célzatos bűncselekmény, azaz az elkövető a sértettet jogtalan haszonszerzés céljával ejti tévedésbe, vagy tartja tévedésben a sértettet. A célzat mint elem azzal a következménnyel jár, hogy a csalást gondatlanságból nem lehet elkövetni, az elkövetőnek tudnia kell, hogy amit tesz, az bűncselekmény és azt is tudnia kell, hogy tettét jogtalan haszonszerzési cél érdekében követi el.
A csalásnak fontos tényállási eleme a kár bekövetkezte is. Büntető ügyekben főszabályként csak a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést veszik figyelembe kárként, de ahol a törvény külön nevesíti, ott lehet az elmaradt hasznot is figyelembe venni. A Btk. kimondja továbbá, hogy kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.
A csalás annál súlyosabb büntetést von maga után, minél nagyobb kár-értékre követik azt el. Súlyosabban minősül továbbá, ha az elkövetés bűnszövetségben, közveszély helyszínén, üzletszerűen, vagy jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el.
Amikor ūgyvéd kőveti el ezt a agyobb értékre 3-4 milliót érő ingtlan csalás būncselekményt,akkor mi a būntetés az ūgyvéd ellen.Mivel hogy az ūgyvéd édestestvére biró az x biróságon,így kőnnyedén ki tudták játszani a tőrvényt.A biró testvér is ugyan úgy meūti a bokályát,mert hivatalos személyekről beszélūnk akik eskūt tettek le!
A biróság hozott egy itéletett,melyben a felpereseket eltíltotta a keresettől.Az itélet alatti szővegben leirja.Az itéletben a biró leirja 3-4 óldalon hogy az alpereseket a váérosi jegyző eltíltotta az épitkezéstől,és az 5 ik óldalon viszont leirja,hogy az alperesek jogszerűen épitették fel lakóingatlanukat,így szomszédjogi sérelmet nem okoz.(ellenmondás a biró részéről) Eltílt a keresettől,mégis a felperesek felé itél a 13 ik óldalszámon.
Ezt az itéletett fellebeztem,és a Tőrvényszék részitéletben dönt,jóváhagyta a 13 óldalszámon az itéletett,és a másik felét viszont vissza rakta az első fokra,hogy aminek eltekintett a biró a főldmérés felett,mérettesse ki az ingatlanokat,és hozzon újj dőntést.
Mivel hogy az alperesek elbukták az itélet egyik felét,velem akarták kifizetettni az ők elbukott perkőltségüket,amit nem voltam hajlandó kifizetni.
Az alperesek ügyvédje leterheltette mind két ingatlanomat,és a telket viszont úgy terheltette le,hogy az alperesek neve szerepel a telekkönyvben mint kővetelők, akik igényt tartanak az ingatlanomra hamisan.
A főldhivatal nem értesitett ki hogy x y személyek leterheltették az ingatlanomat, amire igényt is tartanak.
A kettő alperes most mégjobban fenyegetőzik,miszerint az ügyvédjüket feljelentettem a kamaránál csalás gyanusitással.Tévedésben tart az ügyvéd,amikor azt mondta hogy ebből az ügyből nem lesz több tárgyaláés,vége jogerős itélet van.Mondtam az ügyvédnek hogy tudom,de csak részitéletben,amit felém hozott meg a Tőrvényszék,és a másik felét vissza rakta első fokra,hogy aminek eltekintett a biró a főldmérés felett mérettesse ki az ingatlanokat és hozzon újj dőntést.Mondtam az ügyvédnek,hogy feljelentem.Fel is jelentettem,és az elnök helyettes viszont ki szerette volna védeni az ügyvédet.
Idestova 3 hónapja nem kapta az ügyvédi kamarától semmi féle papirt,s attól tartok,hogy annak az ügyvédnek el fogják símítani a csalását,én viszont bukom az ingatlanomat!
Köszönöm a megtisztelő válaszát!