+3670 703 8837 info@webugyved.com

Október 6-án, hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben az új devizahitel elszámolási törvény. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a jogszabály fogyasztókat érintő legfontosabb rendelkezéseit. 

A törvény külön foglalkozik az árfolyamrésből, illetve az egyoldalú szerződésmódosításokból származó követelések elszámolásával. Az árfolyamrés egyértelmű: a korábbi elszámolás helyett (melynél a bank vételi árfolyamon folyósított és eladásin kérte a törlesztést) a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyamát kell alkalmazni, az így keletkező, adós javára szóló többletet pedig túlfizetésként kell elszámolni.

Ugyanez az helyzet az egyoldalúan felemelt kamatok, költségek és díjak tekintetében is, amennyiben ezek semmisségét nem sikerült a banknak megdöntenie, az ilyen emelések miatt történt befizetéseket is túlfizetésként kell elszámolni. A törvény szerint az árfolyamrés, valamint az egyoldalú szerződésmódosítás miatti elszámolást a banknak együttesen és egyidejűleg kell teljesítenie.

A törvény főszabály szerint a még hatályos, illetve a 2009. július 26. után megszűnt szerződésekre rendeli alkalmazni az elszámolási kötelezettséget. A 2009. július 26. előtt megszűnt szerződésekre is kérhetünk azonban elszámolást, ha az ezzel kapcsolatos követelés még nem évült el (azaz 5 éven belüli a megszűnés). Fontos, hogy ebben az esetben fogyasztói kérelemre jár csak el a pénzügyi intézmény, szemben a 2009. július 26. után megszűnt szerződésekkel, ahol hivatalból, a törvény alapján köteles elszámolni.

Amennyiben az elszámolás során a túlfizetést nem lehet a még fennálló tartozásra elszámolni – mert az megszűnt, az adós kifizette, úgy a túlfizetés a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint jár vissza az adósnak, törvényes késedelmi kamattal növelt mértékben.

Mi a helyzet akkor, ha valaki korábban már perelt bankot semmisség miatt és elvesztette a pert? A törvény szerint ez nem érinti az elszámolási kötelezettséget – tehát akkor is újra kell számolni a teljes szerződést, ha korábban a bíróság az adós ilyen keresetét esetleg elutasította.

A törvény kimondja, hogy az elszámolással kapcsolatos minden költség a bankot terheli, az elszámolás teljesítéséért semmilyen külön díjat nem terhelhet az adósokra.

A végtörlesztett fogyasztók sem maradnak ki az elszámolásból: ők egyszeri, tízezer forintos díj befizetése ellenében kérhetik a kölcsön újraszámolását a banktól – ha pedig az derül ki, hogy az elszámolás eredményeképpen a banknak áll fenn fizetési kötelezettsége az adós felé, ezt a tízezer forintos díjat is vissza kell fizetni az adósnak. Fontos, a végtörlesztők érdekeit védő rendelkezés, hogy az elszámolás eredménye semmilyen módon nem keletkeztethet további fizetési kötelezettséget az adós révén.

Ugyanígy, az elszámolási kötelezettség az árfolyamgáttal rögzített szerződésre is vonatkozik: esetükben a túlfizetést elsősorban a gyűjtőszámlára, az ezután is fennmaradó összeget pedig a rögzített kölcsönszámla terhére kell elszámolni.

Az elszámolás eljárási szabályait is rögzíti a törvény: az eljárás írásbeli, a banknak minden értesítést a fogyasztó bejelentett lakóhelyére kell küldenie. Amennyiben a fogyasztó az elszámolásban foglaltakat vitatja, kizárólag a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat, majd pedig, ha utóbbi is sérelmes határozatot hoz, törvényszéki székhelyű járásbíróságon lehet kérni nemperes eljárásban a határozat megváltoztatását.

A folyamatban lévő perekről is rendelkezik a törvény: ezeket a korábbi (2014. évi 38. törvény alapján) szüneteltetni kellett a bíróságoknak. A szünetelés az elszámolás teljesítéséig továbbra is fennáll, azonban ezt követően minden olyan esetben, ahol csak megállapításra irányult a kereset, a keresetet ki kell egészíteni a kívánt jogkövetkezmények alkalmazása kérdésében is, ellenkező esetben a kereset elutasításra kerül. Érdemes így minden folyamatban lévő pert is átnézni, annál is inkább, mivel az elszámolás eredményeként a perben lehetőség lesz ismét egyezséget kötni a bankkal – a per folytatása után -, amennyiben pedig ilyen egyezség születik, a per teljes illetékét a Magyar Állam viseli. 

A folyamatban lévő végrehajtási eljárások is felfüggesztésre kerültek, ezeket az elszámolás teljesítéséig nem lehet folytatni, a végrehajtási kérelmeket pedig majd az elszámolás eredményének megfelelően kell módosítani.

Az elszámolással kapcsolatos minden banki kötelezettséget a Magyar Nemzeti Bank ellenőriz, a pénzintézetek pedig weboldalukon is kötelesek folyamatosan közzétenni minden, ezzel kapcsolatos információt. A Magyar Nemzeti Bank hamarosan elkészülő rendeletében fogja meghatározni az elszámolás részletes szabályait, az alkalmazandó képleteket, határidőket, fordulónapokat, stb.

Az elszámolás alapján a fogyasztóknak visszajáró összeg adóalapba nem tartozó tételnek minősül a személyi jövedelemadó törvény szerint, tehát adókötelezettség nem terheli. 

A törvény egyúttal megtiltja a bankoknak, hogy további törvényi rendelkezésig, de legkésőbb 2016 végéig bármilyen kölcsönszerződés vonatkozásában egyoldalú szerződésmódosítással éljenek – eddig az időpontig tehát a hatályos törlesztőrészletek maradnak, további emelés nem várható. A rendelkezés már a kormány másik, fair bankrendszerrel kapcsolatos jogalkotási tervét vetíti előre.

Webügyvéd csapatunk felkészült a devizahitel elszámolással kapcsolatos, új törvény adta feladatokra, pontos számításokkal, képletek és függvények alkalmazásával tudjuk ellenőrizni a banki elszámolásokat, a ügyfeleinket, fogyasztókat illető összegek behajtása érdekében pedig minden törvényes, rendelkezésünkre álló eszközt igénybe vesszük. 

Kérdésed van? Devizahitel fórumunkban ügyvéd válaszol!