fbpx

Május 21-én fogadta el a parlament azt az új ún. „saláta-törvényt”, amelynek köszönhetően a jövőben egyszerűbbé és gyorsabbá válnak a gyermektartással kapcsolatos ügyek, illetve a behajthatatlan tartásdíj állam általi megelőlegezése is egyszerűbbé, többek számára elérhetővé válik.

A jogszabály több, gyermektartásdíjjal kapcsolatos törvény rendelkezéseit is módosítja. Indokolásában a törvény kifejezetten utal arra, hogy a most hatályba lépett szabályokkal az egyszülős családoknak kívánnak kedvezni, mivel ezek a családok vannak a kitéve a legnagyobb mértékben a kirekesztődés kockázatának. Az egyszülős családokat érintő egyik legsúlyosabb probléma az, ha a jogosult nem, vagy jelentős késedelemmel jut hozzá a gyermektartásdíjhoz, amely összeg egyébként a gyermek mindennapi ellátását hivatott szolgálni.

A május 11-én elfogadott salátatörvény ennek érdekében módosítja a végrehajtási törvény (Vht.), a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) és a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) bizonyos, gyermektartásdíjjal kapcsolatos szabályait. Nézzük meg, hogyan!

Végrehajtási törvény

Gyermektartásdíj végrehajtása iránt indult végrehajtási eljárásokban az általánoshoz képest speciális szabályok kerültek alkalmazásra annak érdekében, hogy a végrehajtó tényleg mindent megtegyen a tartásdíj behajtása iránt.

Ilyen szabály például, hogy amennyiben a végrehajtás abból az okból szünetel, mert a kötelezettnek nincs végrehajtás alá vonható vagyona (nincs bejelentett állása, ingatlan, vagy más vagyontárgy a nevén), fő szabály szerint a végrehajtás akkor folytatható, ha a jogosult valószínűsíti a végrehajtó felé, hogy előkerült ilyen vagyontárgy. Gyermektartásdíj végrehajtása során azonban nincs ilyen valószínűsítési kötelezettsége a jogosultnak, kérelmére a szünetelő végrehajtást minden további nélkül folytatni kell.

Amennyiben a gyermektartásdíj végrehajtása során a kötelezett bankszámlájára hatósági átutalási megbízást (inkasszót) rendel el a végrehajtó, ezt – az általános szabályoktól eltérően – egymás után több alkalommal is elrendelheti (más végrehajtásban csak egy alkalommal rendelhető el az inkasszó).

Minden végrehajtási eljárásban alapvető szabály, hogy a befolyt összegből legelőször a végrehajtó díját és költségeit kell kifizetni. Ez azonban a gyermektartásdíj végrehajtása során nem alkalmazható, ezekben az ügyekben legelőször a jogosultnak járó tartásdíjat kell rendezni.

Gyermekvédelmi törvény módosítása – a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének új szabályai

A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését jelentősen egyszerűsítette az új jogszabály. Eltörlésre került a jövedelmi határ: korábban csak az igényelhette a behajthatatlan tartásdíj állam általi megelőlegezését, akinek az egy főre jutó jövedelme nem érte el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. Ez a szabály a jövőben nem alkalmazható, azaz a tartásdíj megelőlegezését bárki kérheti, jövedelemtől függetlenül.

Változatlan azonban, hogy a tartásdíj megelőlegezés iránti kérelemnek feltétele az, hogy legyen végrehajtható tartásdíjas határozat (bírósági ítélet, vagy bírósági végzéssel jóváhagyott egyezség), továbbá az is, hogy a végrehajtás eredménytelen legyen. Ezeket a megelőlegezés iránti kérelem benyújtásakor igazolnia kell a szülőnek.

Ami a végrehajtás eredménytelenségét illeti, ezzel kapcsolatban a törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy már részbeni behajthatatlanság esetén is kérelmezhető az előlegzés. Amennyiben a végrehajtás során nem sikerült legalább a tartásdíj 80%-át behajtani, úgy az állam általi megelőlegezésnek helye lehet.

A törvénymódosítással a megelőlegezett tartásdíj összege is emelkedett, az a jövőben maximum a kötelező legkisebb munkabér 30%-a (kb. 50 ezer Ft) lehet. Az emelt összegre vonatkozó szabályokat a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azaz a kormányhivatalnak hivatalból felül kell vizsgálnia a jelenleg folyósított tartásdíjakat és a jövőben az emelt összeget utalni a jogosultnak.

A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása A törvény a tartásdíjjal kapcsolatos perek egyszerűsítésére és gyorsítására vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. Egyrészt a tartásdíjjal kapcsolatos peres eljárás írásbeli, úgynevezett előkészítő szakaszát lerövidíti, emellett szélesíti a bíróság jogkörét is a tartásdíjas ügyekben. A bíróság a kiskorú gyermek érdekében, erre irányuló kérelem hiányában hivatalból is rendelhet el bizonyítást, különösen a tartásra kötelezett jövedelmével kapcsolatban, valamint ugyanígy, hivatalból is határozhat arról, hogy a peres eljárás lezárultáig (ítélethozatalig) úgynevezett ideiglenes intézkedéssel kötelezi a különélő szülőt a tartásdíj fizetésére. Ennek indoka az, hogy az esetenként hosszan tartó peres eljárás alatt is biztosított legyen a kiskorú gyermek tartása.