+3670 703 8837 info@webugyved.com

erdekes-1

Bűnös, vagy ártatlan? Hogyan lesz az elkövetőből gyilkos? Mik a feltételei annak, hogy valakit gyilkosság miatt – emberölésért – ítéljen el a bíróság? 

Új sorozatot indítunk blogunkon, melyben tanulságos, érdekes, vagy vicces jogeseteket mutatunk be. Az első részben a személy elleni erőszakos bűncselekmények – emberölés, testi sértés – miatti büntetőjogi felelősséget taglaljuk, azaz megnézzük, mikor tekinthető bűnösnek valaki a fenti cselekmények valamelyikében és mikor születhet felmentő ítélet?

A büntetőjog egyik alapelve, hogy az áldozat haláláért, vagy sérüléséért való felelősség csak akkor állapítható meg, ha a sérülés, vagy halál mint eredmény és az elkövető által kifejtett magatartás – erőszak, szúrás, ütés, stb. – között okozati összefüggés van és ezt az oksági láncot semmilyen külső körülmény nem szakítja meg, abba nem avatkozik bele senki és semmi. Így született felmentő ítélet például abban az ügyben, amelyben heroin túladagolás okozta az áldozat halálát. A bíróság szerint az áldozat maga döntött úgy, hogy heroint használ, annak következményeivel tisztában volt, az elkövető tehát, akitől a drogot kapta, így nem tehető felelőssé emberölés bűntette miatt.

Ennek az elvnek megfelelő döntést hozott egy angol büntetőbíróság is: az áldozatot szúrt sebekkel szállították kórházba, ahol vérátömlesztéssel megmenthették volna az életét, az áldozat azonban vallási okokból megtiltotta orvosainak a vérátömlesztést, így sérüléseibe belehalt. A vérátömlesztést, injekciót, vágást (sőt, akár borotva használatát) számos vallás tiltja a híveinek, akkor is, ha ez a kezelés az életüket menthetné meg. A kezelés visszautasítását a bíróság azonban nem tekintette olyan körülménynek, amely az előbb említett oksági láncot megszakította volna – az elkövetőt így bűnösnek mondták ki emberölés miatt.

Az ítélet indokolása szerint az, aki másokon erőszakot alkalmaz, nem hivatkozhat olyan felmentő körülményre, melyet az elkövetéskor nem ismert. Az orvosszakértői vélemény szerint az áldozat halálát a szúrt sebek okozták – így nem menti fel az elkövetőt az sem, hogy a sérült élete megmenthető lett volna orvosi beavatkozás által, mivel ez a beavatkozás már olyan külső körülménynek minősül, amely az oksági láncot megszakítja. Ha az áldozat életben maradt volna a kezelésnek köszönhetően, az elkövető szándéka – a szúrások iránya, jellege, erőssége alapján – akkor is emberölésre irányult.