+3670 703 8837 info@webugyved.com

Amerikai filmekből jól ismerjük a fenti mondatot: jogában áll hallgatni, nem köteles vallomást tenni, ha mégis vallomást tesz, az felhasználható Ön ellen, jogában áll ügyvédet fogadni, ha pedig erre nem képes, az állam rendel ki Önnek egyet.

Az úgynevezett Miranda-figyelmeztetés valamilyen formája a legtöbb jogállam jogrendszerében megtalálható. Nézzük meg, hogy nálunk hogyan néz ki!

A figyelmeztetésnek különböző formái és módjai vannak attól függően, hogy milyen eljárási cselekmény alkalmával kerül rá sor. Rendőri intézkedések esetén a rendőrségi törvény határozza meg, hogy milyen tájékoztatást kell nyújtani az érintett számára, ilyenkor a rendőrnek kötelessége magát jelvénnyel is azonosítani, illetve el kell mondania, hogy milyen rendőri intézkedésre és milyen célból kerül sor. Ilyen intézkedések lehetnek: igazoltatás, ruházat, csomag átvizsgálása, motozás, előállítás, őrizetbe vétel. Bizonyos rendőri intézkedésekkel szemben, különösen, amelyek a személyi szabadságot is korlátozzák, az érintettet a panasz lehetőségéről is tájékoztatni kell.

Fentieken túl a büntetőeljárásban a tanúval és a gyanúsítottal is más-más figyelmeztetést kell közölni, hiszen más az eljárási szerepük is.

A tanú figyelmeztetése tartalmazza, hogy vallomástételi kötelezettsége van, a vallomást csak akkor tagadhatja meg, ha azzal önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel vádolná, illetve abban az esetben is, ha hivatásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles és a vallomása sértené a titoktartási kötelezettséget. Tipikusan ilyen hivatás az ügyvédi (a védő például semmilyen esetben nem kötelezhető vallomástételre a védői titok vonatkozásában), a lelkészi, illetve a szolgálati titkot kezelő állami alkalmazottaké.

A tanú figyelmét a hamis vád és a hamis tanúzás következményeire is – szabadságvesztéssel büntetendő – fel kell hívni.

A gyanúsított figyelmeztetése a tanúétól sokban eltér. A gyanúsított kihallgatása előtt közölni kell vele, hogy milyen bűncselekménnyel gyanúsítják, e körben a rövid tényállást is elő kell adni (mikor, mi történt és ez milyen Btk-beli cselekmény megállapítására alkalmas).

Mivel a gyanúsított nem köteles vallomást tenni, vele elsősorban ezt kell közölni azzal, hogy a vallomástétel megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, illetve hogy később is bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz. A gyanúsítottra is érvényes a hamis vád tilalma (a hamis tanúzásé nem, hiszen nem köteles önmagára terhelő vallomást tenni), ez a védekezési szabadság korlátja, a gyanúsított sem vádolhat mást hamisan bűncselekmény elkövetésével és kegyeleti jogokat sem sérthet.

A gyanúsítottnak jogában áll védőt meghatalmazni és amennyiben erre nincs lehetősége, ő is kérheti védő kirendelését – erről is tájékoztatni kell. A gyanúsítással, illetve a kényszerintézkedésekkel szemben a gyanúsítottnak is van panaszjoga, erre is fel kell hívni a figyelmet.