+3670 703 8837 info@webugyved.com

Ismét nagy port kavart föl a közelmúltban a jogos védelem kérdése a vácszentlászlói gazda ügye kapcsán. Ő volt az, aki meggyborába fagyállót öntött, hogy a tolvajokat így tanítsa móresre – az egyik tolvaj pedig belehalt a fagyálló okozta mérgezésbe.

Első fokon a Budapest Környéki Törvényszék bűnösnek találta és hét év börtönre ítélte az a vácszentlászlói férfit, aki fagyállót öntött a meggyborába, hogy így leckéztesse meg a tolvajokat. Az egyik fosztogató azonban belehalt a mérgezésbe. A Törvényszék négy és fél év börtönbüntetés szabott ki a tettesre, emellett hat évre a közügyektől is eltiltották a gazdát.

2015. áprilisban kezdődött a büntetőper a 2013-ban történt eset kapcsán. V. Pált, a gazdát először életveszélyt okozó testi sértéssel vádolta a Pest Megyei Ügyészség, de – mivel a sértett pár nap múlva a kórházban meghalt – a bíró már akkor jelezte, hogy a minősítés akár halált okozó testi sértés, vagy előre kitervelt, aljas indokból elkövetett emberölés is lehet.

Végül nem állt meg az aljas indok és az előre kiterveltség, mint minősítő körülmény. A a Budapest Környéki Törvényszék sajtóosztálya közölte: több ember életét veszélyeztetve, illetve több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt ítélték el végül a gazdát. A büntetés hét év, börtönben letöltendő szabadságvesztés és hat év közügyektől eltiltás.

A gazda nem tagadta tettét, de állítása szerint csak belesodródott az esetbe, nem akart senkit sem megölni, de tehetetlen volt a tolvajokkal szemben. A tolvaj végül a gazda gyanújával ellentétben nem egy alkalmi munkás volt, hanem egy V. Pál által csak hallomásból ismert férfi. A tolvajt – aki valamilyen dizájner drogot is fogyasztott, miután ivott a fagyállós borból – otthon részegnek hitték, ezért nem hívtak hozzá idejében mentőt. A férfi pár nappal később a kórházban halt meg. Vácszentlászlón sokan ismerték a tolvajt, aki a helyiek szerint árulta is a lopott termékeket, gyakorlatilag ilyen bűncselekményekből élt.

A Budapest Környéki Törvényszék 2015. novemberében hirdette ki az elsőfokú ítéletet, amely hatalmas társadalmi felháborodást keltett, a kommentálók többsége ugyanis nem értett egyet a szigorú büntetéssel. Az egyik ellenzéki párt még a Btk. módosítását is kezdeményezte, miután a jogos védelem csak a személyes védelemre, illetve a kimondott védelmi eszközökre vonatkozik. A súlyos kritikák rövid időre a vádhatóságot is elbizonytalanították, mert az ítélet kihirdetése után két nappal a megyei főügyészség fellebbezést jelentett be a vádlott javára, mondván, az elkövető szándéka emberölés elkövetésére még eshetőlegesen sem irányult. Ezt a fellebbezést azonban később visszavonták. A másodfokon eljáró fellebbviteli főügyészség képviselője a 2016. szeptember 1-jei tárgyaláson közölte: bár egyetértenek az elsőfokú bíróság minősítésével és az alsóbb fokú ügyészség enyhítésre irányuló fellebbezését visszavonták, látnak lehetőséget a büntetés enyhítésére.

A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta sem az elsőfokú bíróság, sem az ügyészség álláspontját. A másodfokú ítélet szóbeli indokolása szerint a férfinak tudnia kellett ugyan, hogy a fagyálló halált is okozhat, ám az ilyen mérgezések jelentős része akkor sem végződik halállal, ha tiszta fagyálló jut a szervezetbe, és a vádlott jelentősen hígította is a mérget. A bíróság azonban az esetet nem tekintette megelőző jogos védelmi helyzetnek, mert a vagyontárgyak védelmére nem szabad halálos eszközt alkalmazni. Az ítélőtábla az enyhítő szakasz alkalmazásával nemcsak jelentősen leszállította a büntetést, hanem fel is függesztette annak végrehajtását. A másfél éves börtönbüntetés egyben azt is jelentette, hogy a kertészmérnök végzettségű férfi az ítélet után szabadon távozhatott, mert a kiszabott időt az előzetes letartóztatásban már letöltötte. Az ítélőtábla emellett a vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítésben is részesítette.

Az ítéletet sokan örömmel fogadták, a meghalt férfi családja azonban már a tárgyalóteremben is botrányt rendezett és különféle fenyegetésekkel illette az immár szabadlábon távozó vádlottat.

Az ügyben kezdetektől fogva visszatérő elem volt a jogos védelem felvetése, V. Pál esetét sokan a kerítésébe áramot vezető, az uborkáját védő Szoboszlai Barna esetéhez hasonlították. Ugyanakkor első- és most másodfokon is arra jutott a bíróság, hogy jogilag ebben az ügyben nincs szó jogos védelemről, mert ez nem engedi meg olyan eszköz alkalmazását a védekezéshez, ami halál előidézésére alkalmas.

Hiába mondja ki az Alaptörvény, hogy mindenkinek joga van a tulajdona elleni jogtalan támadás elhárításához, mégsincs könnyű dolga annak, aki a tolvajok garázdálkodását megelégelve fagyállót önt a borába. A megelőző jogos védelembe nem fér bele olyan védelmi eszköz, ami halált tud okozni, a bor megmérgezése pedig már akkor is büntethető, ha nem is iszik senki sem belőle.

Az Alaptörvény V. cikke így szól: “Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.”, a Btk. ide vonatkozó, 21. §-a pedig így: “Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.”

Tehát ahhoz, hogy valaki ezen a címen megússza a felelősségre vonást, három kritériumot kell teljesítenie a védelmi eszköznek.
1. Nem lehet alkalmas élet kioltására.
2. A jogtalan támadónak kell sérülést okoznia, és nem másnak.
3. A védekező ember tegyen meg mindent, ami az adott helyzetben elvárható tőle, hogy az eszköz ne okozzon sérelmet.

Bár a jogos védelem nem volt megállapítható a gazda ügyében és bűnösnek találták, ennek ellenére a bíróság méltányolta az egyéb körülményeket is, így az ítélet felfüggesztett börtönbüntetés lett.

Kérdésed van? Tedd föl ügyvédeinknek!