+3670 703 8837 info@webugyved.com

A Polgári Törvénykönyv júliusi módosítása kapcsán került előtérbe a kötelező szülőtartás jogintézménye. Mivel több megkeresés is érkezett hozzánk a témában, vegyük sorra a törvény legfontosabb rendelkezéseit!

Először is fontos leszögeznünk, hogy a szülőtartás nem új jogintézmény: nemcsak a 2014. március 15-től hatályos új Ptk. és a 2011-es Alaptörvény tartalmazta, hanem a korábbi családjogi törvényünk is. A most hatályba lépett módosítás csupán annyit változtatott a korábbi szabályokon, hogy immár nemcsak a tartásra jogosult – tehát a szülő – indíthat pert a tartásdíj iránt, hanem az a személy vagy szervezet is, aki a tartásra kötelezett helyett maga gondoskodott a jogosult tartásáról. Tipikusan ilyenek a különböző idősotthonok, szociális otthonok, házi gondozók, ők eddig nem rendelkeztek perindítási jogosultsággal.

A szülőtartási kötelezettség csak az önhibájából kívül rászoruló szülőt illeti meg, azonban őket sem minden esetben. A kiskorú gyermek tartásának kötelezettsége ugyanis minden mást megelőz, a szülő kiskorú gyermekét akár a saját rovására is köteles eltartani. Így, akinek tartásra szoruló kiskorú gyermeke van, általában alappal hivatkozhat a bíróság előtt arra, hogy ennek okán jövedelme nem fedezné a saját maga, kiskorú gyermeke, ezen felül még szülőjének tartását is.

A tartásdíj mértékét a bíróság határozza meg, figyelembe véve a jogosult indokolt szükségletei (megélhetési költségek) és a kötelezett teljesítőképességét is. Az átlag magyar felnőtt ugyanakkor a statisztikák szerint egyszerűen nem keres annyit, hogy a gyerekei és a társa eltartása után még maradjon fölös pénze. Nem biztos, hogy a házastársak, vagy élettársak mindketten dolgoznak, és az is erősen kérdéses ma, hogy van-e minimálbér feletti bejelentett bérük. Így a szülőtartással kapcsolatos perek általában ott akadnak el, hogy megállapítják ugyan a szülő rászorultságát, de azt is, hogy nagykorú gyermekének nincs annyi jövedelme, hogy még őt is eltartsa.

Mint azt fentebb megjegyeztük, gyermekét a saját személyes megélhetés kárára is köteles eltartani a szülő, fordítva viszont ez nem igaz. A szülőt csak a személyes megélhetésen költségein túl (amibe beleszámíthatnak olyan költségek is, pl. mobiltelefon, hitel, benzinpénz stb. amit a gyerektartásnál nem lehet figyelembe venni) köteles eltartani a gyermeke.

A törvény kiemeli ugyanakkor, hogy amennyiben a szülő a gyermekével szemben súlyosan felróható magatartást tanúsított, úgy tartásra méltatlansága okán nem tarthat igényt. A jogszabály csak a kifejezetten súlyos eseteket sorolja ide, például a gyermekek bántalmazását – az “egyszerűbb” rossz viszonyt, kapcsolat megszakadását nem. Általánosságban mondja ki a törvény, hogy amennyiben a szülő a gyermekével szembeni tartási és gondozási kötelezettségének eleget tett, nem tekinthető méltatlannak a tartásdíjra.

Amennyiben szülőtartással, rokontartással kapcsolatos kérdésed van, tedd föl fórumunkban, vagy facebook oldalunkon, a választ minden esetben ügyvédtől kapod!