+3670 703 8837 info@webugyved.com

Büntető ügyekben mindig felmerül a kérdés: mekkora büntetést kaphatok? Mennyit kell majd „ülni”? A választ több tényező is befolyásolhatja, nézzük meg ezeket!

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) minden egyes tényállásnál meghatározza a büntetés mértékét is. A törvény többféle büntetést, illetve úgynevezett intézkedést is meghatároz, ezek közül csak egyik a szabadságvesztés, bár tény, hogy ez a leggyakrabban alkalmazott büntetési nem.

Hogy egy adott ügyben milyen büntetést szabhat ki a bíróság, arra a Btk. 80. §-a is tartalmaz rendelkezéseket. Eszerint a büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez.

Az „egyéb enyhítő és súlyosító” körülményekre a Kúria 56. számú büntető kollégiumi véleménye tartalmaz iránymutatást. Eszerint enyhítő körülmény például a büntetlen előélet, az idős kor, az a tény, ha az elkövetőnek tartásra, gondozásra szoruló hozzátartozói vannak, ugyanígy az is, ha a bűncselekménynek méltányolható indoka van. Különös enyhítő körülmény a beismerő vallomás, de az is, ha az elkövető igyekezett a bűncselekményével okozott károkat megtéríteni.

A büntetett előélet, a visszaeső elkövetés viszont súlyosító körülmény, ugyanígy az önhibából eredő ittas, vagy bódult elkövetés is. Súlyosító körülmény lehet továbbá az, ha az elkövető vezető, vagy bizalmi beosztásával visszaélve követte el a bűncselekményt, de a társas elkövetés is.

Amennyiben a bűncselekményre a Btk. alapján szabadságvesztést kell kiszabni, ennek mértéke meghatározásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele.