+3670 703 8837 info@webugyved.com

A Központi Statisztikai Hivatal ismét publikálta az ún. létminimum összegét, ami 2013-ban egy főre számolva 87.510,- Ft, egy négytagú család – két felnőtt és két gyerek – esetében pedig 253.779,- Ft.

Mit mér ez a szám? Mire használják a gyakorlatban?

A legáltalánosabb megfogalmazás szerint a létminimum azt a minimális jövedelmet jelenti, amely mellett egy ember a folyamatos életvitelhez szükséges alapvető, szerény körülményeket biztosítani tudja (étkezés, lakhatás, stb.).
A létminimum-értéket a gyakorlatban többnyire szociológiai jellegű kutatásokhoz használják, jelentősége a magánszemélyek számára annyiban lehet, amennyiben valamilyen szociálpolitikai, szociális jellegű juttatás igényléséhez a döntéshozó előnyben részesíti az értékhatár alatti jövedelemmel rendelkezők igényeit.

Hogy mennyien élnek ettől kevesebb jövedelemből, csak megbecsülni tudják az illetékesek, mivel a Hivatal évek óta nem tesz közzé erre vonatkozó adatokat. Ferge Zsuzsa szociológus szerint a szám eléri a négymilliót is, ami, valljuk be, elég elszomorító tény. Ha figyelembe vesszük, hogy a minimálbér nettója a fenti összegnél mintegy húszezer forinttal kevesebb, talán nem is olyan meglepő ez a négymilliós becslés, különösen, ha arra gondolunk, mennyien dolgoznak ma Magyarországon minimálbérért.

Persze a mutatószám nemcsak az elborzasztásunkra szolgál: ha bármilyen szociális segély (lakástámogatás, nevelési segély, stb.) iránt kérelmet adunk be, érdemes megnéznünk, hogy egy főre eső jövedelmünk eléri-e ezt a szintet és amennyiben nem, úgy erre is hivatkozni a kérelem beadásakor.

Érdekes eset volt pár éve, mikor egy állampolgár az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a panasszal, hogy az állam nem biztosítja – akkor még – Alkotmányban – előírt szociális biztonsághoz való jogot, azaz nem adja meg számára a létminimumhoz szükséges anyagi feltételeket. Bár a taláros testület a panaszt elutasította, Zlinszky János alkotmánybíró más személyes véleményen van azóta:

“Szomorú dolog tizenhat évi jogállami fejlődés után, hogy a társadalom az Alkotmányban előírt szociális biztonságot nem nyújtja, a létminimum biztosításának társadalmi kötelezettségét – szándékosan mondok kötelezettséget, nem jogot – nem teljesíti. Ezek a kérdések megoldatlanok. Lehet azzal érvelni, hogy kevés hozzá a pénzünk, de úgy tűnik, hogy más, nem Alkotmány védte célokra elég sok pénzünk látszik lenni.