+3670 703 8837 info@webugyved.com

Mi ügyvédek nemcsak a hosszú sorbanállás miatt igyekszünk inkább postán, vagy elektronikusan beadni a hatósági kérelmeinket. Ügyfeleink és saját tapasztalataink alapján összegyűjtöttük, hogy az elkerülhetetlen eseteket kivéve miért jobb az írásbeli ügyintézés a személyesnél. 

  1. Időt spórolunk meg: a kérelmünkre általában léteznek formanyomtatványok, ezeknek szinte minden esetben utána lehet nézni az internetek. A nyomtatványok tartalmaznak súgót is, így azt is megnézhetjük, milyen iratokat kell mellékelnünk a kérelemhez. Így kitöltött és teljeskörűen alátámasztott iratcsomagot tudunk benyújtani a hatósághoz. A benyújtásnak nem kell mindig bonyolult ügyfélkapus, vagy elektronikus úton történnie, sokszor az is elég, ha postázzuk az adott hatóság címére. Így, ha véletlenül el is mulasztottunk valamit csatolni, ez nem egy több órás és hiába való sorbanállás után derül ki, ami különösen bosszantó lehet akkor, amikor a munkahelyünkről pont azért kértünk szabadságot, hogy hivatali ügyeinket el tudjuk intézni.
  2. Megmarad a méltóságunk és vérnyomásunkat is könnyebb az egészséges szinten tartani: sajnos a legtöbb hivatalos helyen az ügyintézők borzasztóan udvariatlanok és a legkevésbé sem segítőkészek az ügyféllel, amellett a rájuk vonatkozó jogszabályok ismerete is alig-alig jellemző. Így küldték haza a gyámhivatalból ügyfelünket azzal, hogy nem jogosult tartásdíj megelőlegezést kérni. Hazaküldték a rendőrségről azt az anyukát is, akinek volt élettársa 8 hónapos kislányukat vitte magával jogellenesen és nem volt hajlandó őt visszaadni  – mondván, nincs joga feljelentést tenni és ügyeletes tiszt sincs az épületben, aki ezt írásba adná neki, az adóhatóság alkalmazottja pedig az adószámot igénylő ügyfelet küldte haza, mondván, rossz nyomtatványt töltött ki (pedig nem). Ilyen esetekben, amellett, hogy rendkívül szomorú, megalázó helyzetek alakulnak ki és a teljes állami szervezetbe vetett bizalmat megingatják, még egy súlyos következmény lehet: hiába fordultunk kérelemmel ügyünkben személyesen az illetékes szervhez, abban bízva, hogy az eljárást meggyorsítjuk, amellett, hogy semmilyen segítséget nem kapunk, a félretájékoztatás miatt elhisszük, hogy nem is kaphatunk.
  3. Minden esetben számonkérhető, indokolt határozatot kapunk: egy írásbeli beadványnak igazolt érkeztetése van a hatóságnál – tudjuk bizonyítani, hogy az megérkezett, így kénytelenek foglalkozni vele, mégpedig a törvény által előírt határidőben. Ha nem csatolunk valamit, azt írásban, jogszabállyal alátámasztott indokolással kell hiánypótlásban bekérni tőlünk – így pontosan tudni fogjuk, mit miért kell még beadnunk, nem az ügyintéző személyes jókedvén, felkészültségén, vagy fel nem készültségén múlik, hogy sikerül-e elintéznünk ügyünket. Ha pedig írásbeli kérelmünket utasítják el, azt szintén indokolással, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztva tehetik csak meg. Az előző három példánál maradva az édesanyát a személyes ügyintézései alkalmával a hatóság alkalmazottja többször is elzavarta, kérelmével nem akart foglalkozni, az írásbeli beadványára ugyanakkor a gyámhivatal helytadó határozatot hozott (mivel erre kötelezte őt a jogszabály). A kisgyermekét elvesztő édesanya képviseletében több, írásbeli feljelentést tettünk a rendőrségen, akik erre haladéktalanul megkezdték a nyomozást, másik ügyfelünk pedig az írásban benyújtott NAV nyomtatványt követően rögtön megkapta az adószámát.

Ne higgyük tehát azt, hogy a személyes, vagy telefonos ügyintézés gyorsabb és hatékonyabb lenne. Vannak ügyek, esetek, mikor elkerülhetetlen, de mi mindig úgy gondoljuk, az szolgálja ügyfelünk és saját érdekünket is, ha az ügy érdekében tett lépéseinknek bizonyítható nyoma marad.