+3670 703 8837 info@webugyved.com

A szexmunka – avagy prostitúció – legálisan végezhető Magyarországon, a törvényi feltételek betartása mellett. Hazánk a legősibb mesterség vonatkozásában az ún. reglementációs modellt követi, azaz a tevékenység szabadon folytatható, a törvény csupán a holdudvart – azaz a szexmunkások kihasználóit – rendeli büntetni. 

A szabályozás szellemiségéből következik, hogy sem bordélyházat, sem más, ilyen jellegű intézményt üzemeltetni nem lehet hazánkban, az ilyen intézmények tulajdonosait, illetve üzemeltetőit a Btk. bünteti, a prostitúció elősegítése tényállásával. Ugyanígy büntetendő a kitartottság, azaz futtatói jellegű magatartások, illetve a kerítés, azaz annak a személynek a cselekménye, aki maga szerzi a szexmunkás részére annak vendégeit.

Hogyan végezhető legálisan ez a tevékenység? Először is, kizárólag egyéni vállalkozóként, azaz munkavállalóként és társas vállalkozási formában sem. A szexmunkástól nem kérhető regisztráció, azaz a vállalkozói igazolvány kiváltása során nem kell közölnie az ügyintézővel, hogy milyen tevékenységet kíván végezni, elegendő azt a megfelelő TEÁOR számmal (96.04’08 – Fizikai közérzetet javító szolgáltatás) jelölni. A szexmunkás a nyújtott szolgáltatásról számlát, vagy nyugtát köteles adni, más vállalkozóhoz hasonlóan.

Hol nyújtható szolgáltatás? A szolgáltatás nyújtása, illetve a felajánlkozás két helyszínen történhet: olyan közterületen, amely nem minősül védett övezetnek, avagy a szexmunkás saját lakásában. Fontos, hogy amennyiben bérelt, vagy ingyenesen átengedett lakásban végzi munkáját a szexmunkás, a lakás tulajdonosa adott esetben – amennyiben tudott arról, hogy a lakásában szexmunka folyik – a Btk. 201. §-a szerinti prostitúció elősegítését követi el.

Védett övezetek: a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény (1999. évi LXXV.) az alábbiakat határozza meg védett övezetként, itt tehát tilos a szexmunka végzése, illetve az erre való felajánlkozás:

Védett övezet:
a) a közútnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló területe;
b) az autópályától, az autóúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;
c) lakott területen a főútvonaltól számított 50 méteren belüli terület;
d) a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik elhelyezésére szolgáló épületek, köz- és felsőoktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek, a személyforgalom célját szolgáló terminálok (repülőtér, pályaudvar, hajóállomások), a templomok és a vallásgyakorlásra rendelt más helyek, a temetők, valamint a Magyar Honvédség objektumai területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 m távolságon belüli terület;
e) az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését szolgáló, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény működik.

A törvény ezen felül feljogosítja az önkormányzatot arra, hogy területén belül türelmi zónát jelöljön ki, továbbá arra is, hogy a törvényben felsoroltakon túlmenően további védett övezeteket határozzon meg. Előbbi lehetőséggel igen ritkán, utóbbival pedig túlságosan is gyakran élnek az önkormányzatok.

További feltétele a tevékenység végzésének a megfelelő orvosi igazolás, azaz a kiskönyv, ez igazolja, hogy a szexmunkásnak nincs a vonatkozó rendeletben felsorolt fertőző nemi betegsége. Az illetékes bőrgyógyász-venerológus állítja ki, a kiállítás előtt sokféle vizsgálatot kell, hogy elvégezzen. A vizsgálat az öt leggyakoribb nemi betegséget szűri ki, háromhavonta meg kell ismételni. A vizsgálat díjköteles, minden esetben 23.000,- Ft-ot kell érte fizetni.

A szexmunka nehézségei

Bár a szexmunka végzése legális, a szexmunkások kiszolgáltatottsága alig-alig csökkent. A “holdudvar-jelenség” ugyanis nem tűnt el, futtatók igen is léteznek, ez pedig növeli az egyébként is nehéz helyzetben lévő prostituáltak kiszolgáltatottságát.

Mivel a társadalom túlnyomó része legalábbis a napi szóhasználata során elítéli a szexmunkásokat és erkölcstelennek tartja őket, maguk a szexmunkások sem rendelkeznek túl erős ön- és érdekérvényesítő képességgel. Így amikor erőszak, bántalmazás, vagy támadás éri őket, nem szívesen fordulnak a hatósághoz, mivel a hatóság részéről is gyakran tapasztalják ugyanezt a megalázó bánásmódot.

Tovább nehezíti az életüket a türelmi zónák hiánya, illetve a védett övezetek körüli szabályozatlanság. Sok esetben nem egyértelmű, hogy védett övezetnek tekinthető-e az adott helyszín, az eljáró rendőr pedig ilyen bizonytalanság esetén inkább bírságol, semhogy mérlegelne, vagy utána nézne. Rendkívül magas a kiszabott helyszíni szabálysértési bírságok száma és összege is: mióta a törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a tiltott prostitúció szabálysértésért is helyszíni bírság legyen kiszabható (tárgyalás nélkül), hirtelen és ugrásszerűen megnőtt a bírságok száma. Ezeket a szexmunkások nagyon sokszor nem tudják befizetni, így azt a bíróság elzárásra változtatja. Van olyan szexmunkás, akinek 2-3 millió forintos bírságot sikerült így összeszednie, ő akár több évet is eltölthet szabálysértési őrizetben, mire letelik a büntetése.

A járőrök sokszor nem tiltott prostitúció, hanem köztisztasági szabálysértés, vagy közlekedési szabálysértés címén szabnak ki 50.000,- Ft-ot is elérő bírságokat. A helyszíni bírság nyomtatványt a szexmunkás inkább aláírja, ellenkező esetben ugyanis – erről tájékoztatják őket a járőrök – előállításukra kerül sor. Sajnos ha a szexmunkás aláírja a bírság nyomtatványt, ezzel gyakorlatilag elismeri a szabálysértést és egyúttal a fellebbezési jogáról is lemond.

A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete tájékoztatókkal, programokkal és ingyenes jogsegélyszolgálattal is támogatja a prostituáltakat.