+3670 703 8837 info@webugyved.com

A gyermeket nevelő, sőt, gyermeküket egyedül nevelő szülőkre más, kedvezményes munkajogi szabályok vonatkoznak. Mai bejegyzésünkben ezeket igyekeztünk csokorba szedni. 

Szabadsággal kapcsolatos általános szabályok

Gyermeket nevelő szülőnek pótszabadság jár, amennyiben 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel. A pótszabadság mértéke egy gyermek után kettő, kettő gyermek után négy, kettőnél több gyermek után pedig összesen hét nap pótszabadság évente.

A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Szülési szabadság, gyermekgondozási szabadság

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (gyed, gyes jár erre az időtartamra).

 

Egyedülálló szülőkre vonatkozó munkajogi szabályok

A Munka Törvénykönyve szerint gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak az minősül, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Persze ahhoz, hogy a munkaadó be tudja tartani az előzőekben említett szabályokat, tudomásul kell bírnia a dolgozó egyedülállóságáról.

A munkáltató minden további nélkül jogosult ugyan a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, de a hozzájárulása nélkül nem kötelezheti erre azt a munkavállalót, aki 16 évesnél fiatalabb gyermekét egyedül neveli.

Az anya, vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonya a gyermek hároméves koráig csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással, azonnali hatállyal szüntethető meg, illetve munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,

– egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
– a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
– rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.
– számára éjszakai munka nem rendelhető el, illetve
– a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke hároméves korától négyéves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el.

Felmondási védelem

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
– a várandósság,
– a szülési szabadság,
– a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
tartama alatt.

 

Atipikus foglalkoztatási formák

A Munka Törvénykönyve felsorolja az atipikus foglalkoztatási formákat, ezek közül a szülőknek, különösen az egyedülálló szülőknek az alábbiak jelenthetnek reális és könnyű alternatívát a hagyományos, főállásos munkavégzés helyett:

Munkavégzés behívás alapján
A legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg. A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.

A munkakör megosztása
A munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodhatnak meg. Valamely munkavállaló akadályoztatása esetén a szerződést kötő más munkavállaló köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítésére. A munkaidő beosztására a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A munkabér a munkavállalókat – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban illeti meg.

Távmunkavégzés
A munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.

Bedolgozói munkaviszony
Bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét, a költségtérítés módját és mértékét. Munkahely a munkavállaló lakóhelye vagy a felek által meghatározott más hely.