+3670 703 8837 info@webugyved.com

Május 27-én jelent meg az Alkotmánybíróság határozata a várandós nők felmondási védelmével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Munka Törvénykönyvének (2012. évi I. tv.) azon rendelkezését, miszerint a felmondási tilalomra csak abban az esetben hivatkozhat a várandós – vagy reprodukciós eljárásban részt vevő – nő, ha erről a tényről még a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatót.

A jövőben tehát – hasonlóan a régi Mt. rendszeréhez -, a felmondási védelem akkor is megilleti a terhes nőket, ha erről csak a felmondás közlésekor tájékoztatják a munkáltatót, vagy akár akkor is, ha terhességükről még maguk sem tudnak. Utóbbi esetben bíróság előtt lehet megtámadni a felmondást.

Az Alkotmánybíróságnál az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a törvény alkotmányossági vizsgálatát. Székely László szerint:
“…a felmondási védelem a várandósság esetében elsősorban annak első időszakában okozhat problémákat, különösen mivel ebben az időszakban gyakran előfordul, hogy a várandósság – számos okból kifolyólag – megszakad. Ilyen esetekben az előzetes bejelentés előírása indokolatlanul megalázó a magzatát elvesztő nő számára, hiszen tájékoztatnia kell a munkáltatóját a várandósság megszakadásáról is. Méltóságsértő önmagában az is, hogy a várandós illetve a reprodukciós eljárás alatt álló nőt döntési kényszerhelyzet elé állítja a szabályozás: vállalja-e akár az utólagos tájékoztatást a terhesség megszakadásáról, illetve az eljárás sikertelenségéről vagy azt kockáztatja, hogy a bejelentés nélkül az állását is elveszítheti.”

Az Alkotmánybíróság az ombudsman érveire hivatkozva, azokat kiegészítve semmisítette meg az Mt. jelzett szabályait. A határozatra május 27-től lehet hivatkozni, tehát a már megtörtént felmondásokat nem érinti.