+3670 703 8837 info@webugyved.com

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-én lép hatályba és jelentős újításokat vezet be. Most ezek közül mutatunk be néhányat olvasóink számára.

Az új kódex elfogadásnak szükségessége vitathatatlan: a jelenleg hatályos pp-t még 1950-ben fogadták el, s azóta alapjaiban változott meg a világ. A polgári perrendtartás ráadásul a törvények egyik legfontosabbika: ez alapján évente csaknem 250 ezer per és több mint egymillió nem peres eljárás indul.

Az Igazságügyi Minisztérium szerint az új törvény a hatályos polgári perrendtartáshoz képest számos, a jogérvényesítést elősegítő rendelkezést tartalmaz. Ilyennek mondják például, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felet formanyomtatványok fogják segíteni, amelyeket szóban is előadhat a bírósági panasznapon.

A jogszabály legnagyobb újítása az ún. osztott perszerkezet: a jövőben az eljárás egy jelentős szakaszában írásban kell majd kommunikálni a bírósággal, ez lesz a tárgyalás előkészítésének szakasza. Két szakaszuk lesz tehát az eljárásoknak: egy előkészítő, úgynevezett perfelvételi rész, és az érdemi tárgyalás. Az előbbin kell a feleknek a nyilatkozataikat megtenniük, s ott kell előadniuk a bizonyítékokat is, kizárólag írásban. Az iratok sora az írásbeli ellenkérelemmel kezdődik (amire érkezhet válaszirat, arra viszonválasz és így tovább). Ha az írásos anyagok alapján a bírónak már világos, hogy ki és mi alapján mit kér, lezárja a perfelvételi szakaszt, s akár nyomban meg is kezdődhet az érdemi tárgyalás, ahol azonban már új nyilatkozatot vagy bizonyítást nem lehet kérni, csakis kivételes esetben.

A kétszakaszos eljárásra tekintettel szigorodnak a keresetlevelek alaki kellékei is, a jogi képviselővel eljáró félnek ugyanis minden esetben meg kell jelölnie (az eddigi kötelező elemeken túl) a kereseti kérelem jogalapját (jogszabályi hivatkozásokkal), valamint már a keresethez csatolnia kell az igénye alátámasztásául szolgáló okirati bizonyítékokat. Ez a szabály azon kollégáknak, akik hozzánk hasonlóan kész anyagot küldenek be a bíróságra már az eljárás kezdetén is, nem fog túl nagy nehézséget okozni – bár a gyakorlat hozhat még meglepetéseket.

Új rendelkezés továbbá, hogy minden pereskedőnek – annak is, aki perel, és annak is, akit bepereltek – kutya kötelessége lesz a per befejezését minden erejével elősegíteni. Ezt szolgálja az ún. “feltárási kötelezettség”, amely a minisztérium szerint annyit jelent, hogy a peres fél aktívan nem hazudhat, ha tényt állít, annak igaznak kell lenni, de ha valamit elhallgatott, azért nem fogják megkövezni.

A minisztérium arra számít, hogy – bár szükség esetén lehet majd halasztani – a perek többsége lezárul majd az első érdemi tárgyaláson. Mindettől abszurd módon felgyorsulhatnak a perek, amelynek sajnálatos velejárója, hogy az írásbeli előkészítés miatt sérülhet az eljárás nyilvánosságának elve, amely egyébként az igazságszolgáltatás egyik fontos, ha nem a legfontosabb külső kontrolljának számít.

Fontos még tudni, hogy az új Pp. is megtartja az elektronikus pervitelt fő szabályként: ez az intézmény 2016. júniusa óta létezik és polgári eljárásokban – néhány kivételtől eltekintve – főszabály szerint a jogi képviselővel eljáró felek beadványaikat nem postai úton, hanem elektronikusan, ún. Perkapu segítségével juttatják el a bíróságok felé, valamint az illetékfizetés is elektronikusan (átutalás útján) történik.