Amikor a vádirat az ügyiratokkal együtt megérkezik az illetékes bíróságra, megkezdődik az eljárás harmadik, tárgyalási szakasza. Ekkor a bíróság először is megvizsgálja a vádiratot és szükség esetén egyébként itt is dönthetnek úgy, hogy további nyomozásra visszaadják az ügyet, avagy törvényes vád hiányában megszüntetik az eljárást. Ez azonban elég ritka, így az eljárás általában tárgyalással folytatódik, azaz a bíróság tárgyalási határnapot tűz ki és megidézi a törvényben kötelezően idézendő személyeket. Ezek a vádlott, védője, valamint az ügyész.
A tárgyalási szakasz minden esetben ún. előkészítő üléssel kezdődik. Az előkészítő ülésen az ügyésznek lehetősége van arra, hogy indítványt tegyen a konkrét büntetésre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a vádiratban szerepelő bűncselekmény elkövetését (úgynevezett „mértékes indítvány”). Ilyenkor az ügyész közli a bírósággal, hogy ha a vádlott az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, akkor milyen és mekkora büntetést tart elfogadhatónak.
Ha a vádlott ezek után beismerő vallomást tesz és lemond a tárgyalásról, a bíróság pedig elfogadja a beismerő vallomást, a bíróság súlyosabb büntetést, mint amit az ügyész a beismerés esetén indítványozott, nem szabhat ki. Ebben az esetben az ügy már az előkészítő ülésen lezárulhat.
Ha a vádlott nem fogadja el az ügyész mértékes indítványát, azaz bűnösségét nem ismeri be és a tárgyaláshoz való jogáról nem mond le, akkor a bíróság tárgyalást tűz. Előtte azonban, már az előkészítő ülésen meg kell tenni minden bizonyítási indítványt, amit szeretne a vádlott/védő, ugyanis később erre az eljárás egyetlen szakaszában sem lesz lehetősége, avagy csak nagyon korlátozottan. Épp ezért az előkészítő ülésre nagyon fel kell készülni!
A bíróság a tárgyaláson/tárgyalásokon (általában több van) folytatja le a bizonyítást, azaz pl. meghallgatja a vádlottat, a tanúkat, a szakértőket, további bizonyítást végezhet, pl. helyszíni tárgyalást, szembesítést, szakértőt rendelhet ki, stb.
A bizonyítási eljárás lezárultára a bíróság köteles figyelmeztetni a feleket, majd ezt követik az ún. perbeszédek. Először az ügyész adja elő a vádbeszédét, majd a védő a védőbeszédet, végül a vádlott szólalhat fel az utolsó szó jogán. Ezután a bíróság a tárgyalást berekeszti, majd ítéletet hirdet, amit röviden szóban indokol. A „rövid” indokolás senkit ne tévesszen meg, bonyolult, sokszereplős ügyekben mind a perbeszédek, mind a rövid indokolás akár több tárgyalási napon át is tarthatnak!
Az ítélethirdetés után az eljárás szereplőinek nyomban nyilatkozniuk kell a jogorvoslatról, e körben háromféle nyilatkozatot tehetnek:
- elfogadják az ítéletet, azaz fellebbezési jogukról lemondanak,
- fellebbeznek,
- három nap gondolkodási időt kérnek a nyilatkozattételre.
A jogorvoslati jogról az ügyésznek, védőnek és vádlottnak külön-külön kell nyilatkoznia.

