+3670 703 8837 info@webugyved.com

Itt a nyár, a szabadtéri rendezvények, iszogatások ideje – ilyenkor a rendőri igazoltatás is megszaporodik. De vajon hányan tudják, mit jelent valójában az igazoltatás és milyen korlátok, jogszabályi előírások vonatkoznak rá?

A rendőrségi törvény alapján az igazoltatás két formáját is megkülönböztethetjük: egyik a személyazonosság ellenőrzése, másik pedig a ruházat, csomag átvizsgálása. Értelemszerűen az előbbi az, amelyet gyakrabban alkalmaznak.

A törvény szerint a rendőr igazoltathatja azt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania. A személyazonosság megállapításán túl a törvényi rendelkezések nem tartalmaznak utalást arra vonatkozóan, hogy ezt az intézkedést miért foganatosítják. Így jogszabályban meghatározott tartalmi korlátja az igazoltatásnak a cél szempontjából nincs, az intézkedés elvileg bármilyen célból foganatosítható.

A gyanú minimális szintjét a törvény nem határozza meg, a magyar jogban a közelebb és tartalmilag nem körülírt „egyszerű gyanú” elegendő bármely rendőri intézkedés foganatosítására. Ez gyakorlatilag minden olyan információról való tudomásszerzést jelent, amely alapján a rendőrség ésszerűen feltételezheti, hogy a hatáskörébe eső intézkedés megtétele indokolt lehet.

A törvény az általános szabályok között rögzíti, hogy a rendőr köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. Ezt a rendőrségi szolgálati szabályzat azzal egészíti ki, hogy bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése, valamint a közrendet, a polgárok személyét vagy javait fenyegető veszélyhelyzet esetén a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli.

A törvény kimondja továbbá az arányosság követelményét, mely szerint a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Tekintettel azonban arra, hogy az igazoltatás az egyik legkisebb hátrányt okozó intézkedés, ezen szabály gyakorlatilag nem zárja ki egyetlen esetben sem az igazoltatás alkalmazásának indokoltságát, ha a fentiek értelmében rendőri intézkedés indokoltságára bármilyen adat felmerül.

Az igazoltatást foganatosító rendőr eljárását a törvény és a rendőrség szolgálati szabályzata is részletezi. A szabályzat szerint a rendőri intézkedést – ha az intézkedés jellegéből vagy a körülményekből más nem következik – a napszaknak megfelelő köszönéssel, a polgár nemének, életkorának megfelelő megszólítással és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Az intézkedés megkezdésekor az egyenruhás járőrnek tisztelegnie kell, és közölnie kell a tervezett intézkedést. Ha a rendőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles a rendőri mivoltát szóban közölni, és – ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolványával igazolni.

Ha a polgár a rendőr első felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő rendőr „A törvény nevében!” figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel. A rendőr az intézkedés befejezése után az intézkedés alá vont személy kérésére köteles az azonosító jelvényének számát közölni vagy szolgálati igazolványát felmutatni, a nevét és a szolgálati helyét megjelölni. Az igazoltatás során a rendőr elkéri az igazoltatott személyi igazolványát vagy egyéb, személyazonosságot igazoló okmányát. Ha az okmány valódisága kétséges, a rendőr ellenőrző kérdéseket tehet fel. Felszólítja az igazoltatott személyt adatainak bemondására, a bemondott adatokat az okmánnyal összehasonlítja. Ha a körülmények indokolják az igazoltatott személy adatait körözési nyilvántartásban is ellenőrizni kell.

A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. A rendőr az általa ismert vagy más jelen lévő, ismert kilétű személy közlését is elfogadhatja igazolásként. Az igazoltatás során meg kell állapítani a személy azonosságát, és igazoltató lapon kell rögzíteni annak a személynek az adatait, akinél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják.

Az, hogy az igazoltatás ez egyik legkisebb hátrányt okozó rendőri intézkedés természetesen nem jelenti azt, hogy annak indokolatlan használata ne lenne káros. Ugyanis az igazoltatás során egyrészt – tipikusan, ha csak rövid időre is – személyi szabadságot korlátoz a rendőr, másrészt személyes adatokat ismer meg, mindez együttesen zaklatást eredményezhet a szó köznyelvi értelmében. Sőt, amennyiben a gyakorlat diszkriminatív is egyben, társadalmi feszültségeket is gerjeszthet. Másrészt az igazoltatások magas száma (kb. 2 millió évente) 5 perces átlagidővel számolva kb. 334000 közpénzből finanszírozott munkaórát jelent (mivel két személy végzi az igazoltatást, a törvény szerint járőrszolgálatra egy rendőrt csak kivételesen, indokolt esetben lehet vezényelni), vagyis 41750 teljes munkanapot, ami egy átlagos rendőrjárőri fizetéssel számolva (nettó 110 ezer forintos jövedelem esetén a havi teljes bérköltség 242.500 forint) évente 10 milliárd forintos költséget jelent.

F.Miklós, A Város Mindenkié Társaság hajléktalan önkéntese így számolt be az igazoltatásokról:

“Ti nem is tudjátok elképzelni, mi az, hogy igazoltatás. Mi sorban állunk életünk minden percében. A kajaosztáskor, a hajlékatlanszálló ellőtt, mindig. Nekünk az a 3-4 perc, amíg igazoltatnak, azt jelenti, hogy azt a kaját, azt a szállást, egy meleg helyet ma éjszakára, azt így buktuk, mert utána már b4szoptuk. És ezek a rendőrök odállnak a hajléktalanszállók elé, zárás előtt pár perccel, és minél többünket addig igazoltatnak, míg be nem zár a szálló és nem tudunk bemenni és ott aludni. Télen.”

Az AVM és más civil szervezetek is többször indítottak és nyertek meg indokolatlan, etnikai és más tényezők alapján túlzásba vitt rendőri igazoltatásokkal kapcsolatos eljárást az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.

Jó, ha tudod, mik a jogaid az igazoltatás során, de annak is érdemes utánanézned, hol és mikor (hány órától) követsz el szabálysértést közterületi alkoholfogyasztással. Ha nem vagy benne biztos, inkább kérdezz!