A jogállamiság egyik alappillére, hogy mindenkit csak szándékos vagy gondatlan cselekményeiért lehet felelősségre vonni. Azonban mi történik, ha valaki olyan állapotban követ el egy cselekményt, amelyben nem ura saját tetteinek? A büntetőjog egyik alaptézise, hogy az ittas elkövetést úgy kell kezelni, mintha az illető nem lett volna ittas, kivéve, ha…?
Az ügy háttere
A szóban forgó esetben a védencet súlyosan ittas állapotban kórházba szállították, ahol – az ápoló állítása szerint – megszorította annak karját. Az ügyészség ezt közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak minősítette, amely miatt a bíróság felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. Az azzal érveltünk, hogy a védenc olyan súlyosan ittas volt, hogy alkoholmérgezést állapítottak meg nála, eszméletlen állapotban volt, és nem lehetett tudatában sem a cselekményének, sem annak, hogy egy közfeladatot ellátó személyre támadt rá. Utóbbit ráadásul nem is tudhatta, mivel nem tudta, hol van, vele szemben egészségügyi ellátást nem végeztek, egy széken üldögélt szinte kómás állapotban addig, amíg állapota egyre csak rosszabbodott.
A jogi küzdelem és a Kúria döntése
Az ügy a Kúria elé került, ahol azt próbáltuk bizonyítani, hogy védencem nem rendelkezett a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges belátási képességgel, nem tudhatta, hogy közfeladatot ellátó személy az, akit megtámadott, így a felelősségre vonása sérti az alapvető jogokat. Az alkoholmérgezés orvosi tényként szerepelt az eljárásban, amely igazolja, hogy a védenc nem volt tisztában tette következményeivel, sőt azzal sem, hogy egyáltalán hol van és kik veszik őt körül. Ennek ellenére a Kúria elutasította a felülvizsgálati kérelmet, megerősítve az eredeti ítéletet.
Miért problematikus ez az ítélet?
Álláspontom szerint az ügy alapvetően az egészségügyi ellátáshoz való jogot is érinti. Egy olyan személyt, aki orvosi ellátásra szorult, és akinek tudatállapota súlyosan károsodott, nem lehet egyértelműen bűnösnek nyilvánítani, hiszen nem cselekedett tudatosan. Ha egy eszméletlen állapotban lévő személy reflexszerűen reagál egy helyzetre, az valóban bűncselekménynek minősülhet?
Az ügy tágabb következményei
Ez az eset túlmutat egyetlen bírósági döntésen: precedenst teremthet arra, hogyan viszonyul a jogrendszer a beszámíthatatlan állapotban elkövetett cselekményekhez. Továbbá felveti azt a kérdést is, hogy az igazságszolgáltatás mennyire képes figyelembe venni az orvosi tényeket és az emberi jogokat a döntéshozatal során.
Védencemmel nem adjuk fel a küzdelmet, és további jogorvoslati lehetőségeket keresünk annak érdekében, hogy a jogrendszer megfelelően érvényesítse az alapvető emberi jogokat. Az ügy nemcsak az érintett személy, hanem a magyar jogállamiság szempontjából is fontos próbatétel lehet.
