A rendes jogorvoslattól megkülönböztethetőek a rendkívüli jogorvoslatok. Ezek „rendkívüliségét” az adja, hogy a jogerős ítélettel szemben lehet élni velük, úgy, hogy közben már elkezdődött, vagy akár be is fejeződött az adott ítélet végrehajtása. Nézzük meg röviden, hogy mik ezek!
Felülvizsgálat
A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynek a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. Ilyen a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet, valamint az eljárást megszüntető végzés. Felülvizsgálati ügyekben mindig a Kúria jár el és csak jogkérdésre hivatkozással lehet helye, ténybeli kérdések, új bizonyítékok nem hozhatóak föl itt, ahogyan pl. azt sem lehet sérelmezni, ha valamely bizonyítás elmaradt, van bizonyíték, ami csak most jutott eszünkbe, stb. (ugye, milyen fontos az előkészítő ülés?)
Perújítás
A perújítás egy jogorvoslati lehetőség abban az esetben, ha a bíróság jogerős ítéletével elbírált bűncselekménnyel kapcsolatosan olyan új bizonyíték kerül elő, amely a terhelt felmentését, illetve bűnösségének megállapítását, esetleg lényegesen enyhébb – más esetben lényegesen súlyosabb büntetését valószínűsíti. Perújításnak van helye abban az esetben is, amikor a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több ítéletet hoztak, vagy ha az alapügyben hamis illetve hamisított bizonyítékot használtak fel, illetve akkor is, ha az ítéletet a terhelt távollétében tartott tárgyaláson hozták meg. A perújítási eljárást indítvánnyal az ügyész, kérelemmel a terhelt, a védő és az elhunyt terhelt hozzátartozója kezdeményezhet az első fokon eljárt bíróságnál.
Alkotmányjogi panasz büntetőügyekben
Ezen különös jogorvoslati lehetőséget nem a büntetőeljárásról, hanem az alkotmánybíróságról szóló törvény szabályozza. A törvény szerint az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet nyújthat be alkotmányjogi panaszt, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza, valamint ha az érintett a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet (az Alkotmánybíróságnak címezve) írásban benyújtani az elsőfokú bíróságon, de csak azután, miután már minden rendes jogorvoslati lehetőséget kimerítettünk.
Az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja. Amennyiben az Alkotmánybíróság a kérelemnek helyt ad és a sérelmezett bírósági döntést megsemmisíti, a korábban első fokon eljárt bíróságnak kötelezően megismételt eljárást kell lefolytatnia és az Alkotmánybíróság döntésében foglaltaknak megfelelően kell döntenie a terhelt bűnösségéről.
EJEB eljárás
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy strasbourgi székhelyű nemzetközi bíróság és olyan esetben lehet hozzájuk fordulni, amennyiben feltételezhető, hogy egy adott ítélet, vagy eljárás sérti az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglalt alapvető jogokat. Az EJEB is csak akkor jár el, ha a terhelt a hazai, belső jogrendszer által biztosított jogorvoslati rendet már teljesen kimerítette. Az EJEB-hez a legtöbb esetben a fogvatartási körülmények miatt fordulnak az elítéltek, ugyanakkor nem kizárt az ügydöntő, jogerős ítélettel szemben sem az EJEB eljárását kérni. A Bíróság eljárása írásbeli, eredményes panasz esetén a jogerős ügydöntő határozat hazai, kúriai felülvizsgálatát lehet kérni.