Korábbi bejegyzéseimben szó volt már róla, mi a különbség a tanú és a gyanúsított eljárásjogi helyzete között. Most arról írnék röviden, hogyan válhatunk gyanúsítottá egy büntetőeljárásban.
A gyanúsítás egy hivatalos eljárási cselekmény, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni, ebben közölni kell veled, hogy pontosan milyen tényállás alapján (azaz mit csináltál) milyen bűncselekménnyel (melyik Btk. paragrafus vonatkozik rád) gyanúsítanak. A gyanúsítotti eljárási jogaid ezt követően élnek.
A gyanúsítást általában nyomozás, vizsgálat előzi meg, sok esetben használ a hatóság leplezett eszközöket is (pl. telefon lehallgatás, titkos megfigyelés, fedett nyomozó, stb.). Így tehát, amikor közlik veled a gyanúsítást, ők már pontosan ismerik azokat a bizonyítékokat, amelyekre a gyanút alapozzák, te viszont feltételezhetően még nem. Épp ezért fontos, hogy betartsd az alábbi tanácsainkat, saját jogaid megóvása érdekében!
Tégy panaszt! Amint a gyanúsítást közlik veled, jogod van panasszal élni ellene – tedd meg! Indokolnod kell, elég annyi is, hogy nem követtél el bűncselekményt!
Ne tegyél vallomást! Akkor sem, ha a nyomozó különféle trükköket próbál bevetni a beismerő vallomásod érdekében! Amíg az iratokat nem ismered és ügyvéddel nem konzultáltál, csak rosszul sülhet el! Bármit is mond a nyomozó, jogod van megtagadni a vallomástételt!
Kérd azonnal az iratokat! A gyanúsítást követően a nyomozás minden iratát jogod van megismerni. Kérd ki ezeket!
Bízz meg védőt! Védőd átnézni a nyomozás iratait, konzultál veled és ennek függvényében javasolja, hogy tegyél, vagy ne tegyél vallomást, illetve hogy milyen további bizonyítási indítványaid lehetnek.
