A nyomozás lezárultával a nyomozó hatóság megküldi az ügyet az ügyészségnek, aki azt megvizsgálja és dönt az ügy további folytatásáról. Az ügyészség dönthet úgy is, hogy további nyomozási cselekmények elvégzését tartja szükségesnek, ilyenkor az erre vonatkozó utasítással ellátva küldi vissza az ügyet a nyomozó hatóságnak.
Amennyiben azonban úgy látja, hogy nem szükséges további nyomozási cselekmények lefolytatása, az ügyészség érdemben dönt az ügy további menetéről. Ilyenkor akár olyan határozat is születhet, hogy megszüntetik az eljárást, bűncselekmény, vagy bizonyítottság hiányában.
Amennyiben azonban nem szünteti meg, úgy még mindig nemcsak a vádemelés az egyetlen lehetőség, ugyanis az újabb büntetőeljárási törvény szellemében törekedni kell arra, hogy minél kevesebb ügy kerüljön a bíróság elé. Ezért az ügyészség még az alábbi, ügy érdemére vonatkozó intézkedéseket is alkalmazhatja:
Elterelést, ezen belül
- megrovást alkalmaz: ez egyfajta ügyészi „ejnye-bejnye”,
- feltételes ügyészi felfüggesztés: az ügyész, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a gyanúsított jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetésének lehet majd helye, meghatározott időtartamra felfüggesztheti az eljárást. Ha a felfüggesztés tartama alatt a gyanúsított nem követ el újabb bűncselekményt, az előírt időtartam eltelte után az ügyész megszünteti az eljárást. Az ügyész dönthet úgy is, hogy a felfüggesztés idejére magatartási szabályt ír elő, amit, ha nem teljesít a gyanúsított, akkor az eljárást az ügyész folytatja. Csekély mennyiségre elkövetett kábítószeres bűncselekmények esetében kötelezően alkalmazandó a feltételes ügyészi felfüggesztés.
- közvetítői eljárás: ha a gyanúsított beismeri a bűnösségét és vállalja, hogy közvetítői eljáráson vesz részt, a sértett pedig ezt elfogadja, akkor a felek közvetítői eljárás keretében megegyezhetnek abban, hogyan teszi jóvá a gyanúsított a bűncselekményével okozott károkat. A jóvátétel megtörténtéig az ügyészség a büntetőeljárást felfüggeszti, ezután pedig dönthet az eljárás megszüntetéséről, de a folytatásáról is. Közvetítői eljárásnak csak öt évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmények esetén van helye.
Vádemelés helyett az ügyészség és a gyanúsított a vádemelés előtt egyezséget köthet. Ilyenkor jegyzőkönyvben rögzítik, hogy pontosan milyen bűncselekmény elkövetését ismeri be a gyanúsított, valamint a konkrét büntetést is. A bíróság előkészítő ülésen dönt az egyezségről, és ha azt jóváhagyja, akkor azt a büntetést szabja ki, ami az egyezségben szerepel. Megjegyzem ugyanakkor, hogy ez, illetve a közvetítői eljárás sajnos igen ritka, az ügyészség szereti bíróságra vinni az ügyet, különösen, ha van egy beismerő vallomása (márpedig mind a közvetítői eljárásnak, mind az egyezségnek ez a feltétele), hiszen így könnyedén javíthatja az egyébként is ijesztően magas (99+%-os) váderedményességi mutatóját.
Ezek miatt nagyon-nagyon meg kell fontolni, hogy tegyünk-e beismerő vallomást gyanúsítottként és mindenképp vegyük igénybe védő segítségét ehhez!
Az ügyészségnek arra is van lehetősége, hogy gyorsított, külön eljárásban indítványozza a bíróságnak a vádról való döntést. Ilyen a bíróság elé állítás, amikor a gyanúsított kihallgatásától, vagy tettenérésétől számított két hónapon belül megtörténik a bíróság előtt a tárgyalás, amin mindenki személyesen vesz részt. A másik ilyen lehetőség a büntetővégzés, ilyenkor azt indítványozza az ügyész bíróságnál, hogy tárgyalás tartása nélkül, az ügyiratokból döntsön a bíróság a vádlott bűnösségéről, amellyel kapcsolatban javaslatot is tesz a büntetés mértékére.
A fentiektől eltérő minden egyéb esetben – és ezek a leggyakoribbak – az ügyészség vádat emel, amelynek megvannak a törvényben szabályozott kellékei, kritériumai és kötelező mellékletei (nyomozási iratok), majd ezt az illetékes bíróságra benyújtja.
