Védőügyvédként időről időre találkozom olyan ügyfelekkel, akik úgy gondolják, hogy a velük szemben közölt gyanúsítás annyira megalapozatlan, hogy felesleges komolyan venni az eljárást.
Nemrég egy ügyfelemmel végül el is váltak az útjaink. Az volt az álláspontja, hogy a gyanúsítás „hülyeség”, ezért szerinte szükségtelen érdemi védekezést előterjeszteni. Én azonban ezt a felelősséget nem vállalhattam.
Ez a történet egy fontos tanulságra hívja fel a figyelmet: a büntetőeljárásban nem lehet arra alapozni a védekezést, hogy „úgysem lesz belőle semmi”.
A valóság nem mindig követi a józan észt
Sok ember abból indul ki, hogy ha ártatlan, vagy ha a gyanúsítás nyilvánvalóan téves, akkor az igazság előbb-utóbb magától kiderül.
Sajnos a gyakorlat ennél jóval összetettebb.
A büntetőeljárás egy szigorú szabályok szerint működő jogi folyamat. A nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság kizárólag a rendelkezésükre álló bizonyítékok alapján tud dönteni. Ha a védelem nem él a rendelkezésére álló eszközökkel, könnyen előfordulhat, hogy egy megalapozatlannak tűnő ügy is vádemeléssel folytatódik.
A védekezést nem a bűnösség indokolja
Sokan úgy gondolják, hogy csak annak van szüksége védekezésre, aki valóban elkövette a bűncselekményt.
Ez tévedés.
A védekezés célja nem a bűnösség beismerése vagy tagadása, hanem annak biztosítása, hogy minden, a terhelt javára szóló körülmény megjelenjen az eljárásban.
Előfordulhat, hogy bizonyíték beszerzését kell indítványozni, tanút kell meghallgatni, szakértő kirendelését kell kérni, vagy éppen rá kell mutatni a nyomozás hiányosságaira. Ezeket a lépéseket senki nem fogja megtenni a terhelt helyett.
A passzivitásnak ára lehet
Az egyik legnagyobb hiba, amikor valaki félvállról veszi a büntetőeljárást.
Gyakran hallom a következő mondatokat:
- „Ez nevetséges.”
- „Ezt úgysem gondolhatják komolyan.”
- „Majd a bíróság úgyis látni fogja, hogy nincs igazuk.”
Lehet, hogy valóban megalapozatlan a gyanúsítás.
De ezt nem elég gondolni.
A büntetőeljárásban megfelelő időben, megfelelő módon kell előadni a védekezést és élni azokkal a jogi lehetőségekkel, amelyeket a törvény biztosít.
Védőügyvédként ezért nem vállalhatok ilyen ügyet
Egy védőügyvéd felelőssége nemcsak abból áll, hogy jelen van az eljárásban.
Felelősséggel tartozik azért is, hogy szakmailag megalapozott stratégiát kövessen.
Ha egy ügyfél eleve elzárkózik attól, hogy érdemben védekezzen, vagy nem hajlandó együttműködni a védelem kialakításában, előfordulhat, hogy a közös munka egyszerűen nem folytatható.
Ez nem személyes kérdés.
Ez szakmai felelősség.
Összegzés
A büntetőeljárásban nincs olyan stratégia, hogy „nem csinálunk semmit, mert a gyanúsítás annyira abszurd, hogy biztosan összeomlik.”
Az igazán jó védekezés nem abból indul ki, hogy mi mit érzünk igazságosnak, hanem abból, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok, a jogszabályok és az eljárási lehetőségek alapján hogyan lehet a terhelt érdekeit a leghatékonyabban képviselni.
Ha Ön vagy hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult, ne abból induljon ki, hogy „ez biztos félreértés”. Minden ügyet komolyan kell venni. Minél korábban alakul ki egy átgondolt védekezési stratégia, annál nagyobb az esély arra, hogy a lehető legkedvezőbb eredmény szülessen.
