A büntetőügyekkel kapcsolatos elévülés két fajtáját ismerjük, nem mindegy ugyanis, hogy a bűncselekmény, vagy a már kiszabott büntetés elévülési idejéről van szó. Nézzük most meg mindkettőt!
A büntethetőség elévülése arra vonatkozik, hogy az adott bűncselekmény elkövetésétől számítva mennyi időn belül indítható büntetőeljárás az elkövetővel szemben. A büntethetőség elévülését a Btk. határozza meg és általános jelleggel mondja ki, hogy minden bűncselekmény elévülési ideje megegyezik az adott cselekményre kiszabható büntetési tétel felső határával – de minimum öt évvel.
Ez például azt jelenti, hogy ha valaki súlyos testi sértést követett el, az 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, az elévülési ideje tehát 8 év. Amennyiben a Btk. egy adott bűncselekményt nem rendel szabadságvesztéssel büntetni, avagy annak a büntetési tétele kevesebb, mint 5 év, a büntethetőség elévülési ideje ez esetben is öt év marad.
A már kiszabott büntetések végrehajtása más elévülési szabályok szerint alakul, ezeket a jogszabály tételesen is felsorolja.
A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül:
– tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,
– tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év,
– ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év,
– öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év elteltével.
Az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajthatósága öt év elteltével évül el. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajthatósága ötévi vagy ezt meghaladó határozott tartam esetén tíz év, öt évet el nem érő tartam esetén öt év elteltével évül el.
Fontos tudnunk még az elévülés félbeszakadásáról is, ennek következményeként ugyanis az elévülési idő újra elkezdődik. Önmagában a jogszabályban meghatározott idő eltelte még nem eredményezi feltétlenül az elévülést, ugyanis a hatóságnak, bíróságnak számtalan olyan cselekménye lehet, ami az elévülést félbeszakítja. Az elévülés félbeszakításának jogkövetkezménye tehát az, hogy az elévülési idő újrakezdődik és az elévülési idő korábban eltelt tartamát figyelmen kívül kell hagyni. Az újból elkezdődött elévülés ismét félbeszakadhat, majd ismét újrakezdődhet. Az elévülést félbeszakító intézkedés is csak az elévülési idő bekövetkezte előtt történhet.
Az elévülést félbeszakíthatja például egy körözés, egy elfogatóparancs kibocsátása, de ezen kívül is minden olyan eljárási cselekmény, amely érdeminek tekintendő, tehát az ügy előbbre vitelét szolgálja. Nem minősül ilyennek például az, ha a rendőrség az ügyben egy feljegyzést készít, ilyen viszont az elfogatóparancs kiadása.
Bűncselekménnyel kapcsolatos kérdésed van? Szeretnéd tudni, milyen lehetőségeid vannak az ügy megoldására? Szeretnéd mindezt távolról intézni? Lehetséges, írj nekem még ma!
