Mi a közös a körözésben és az elfogatóparancsban? Mindkettőt bíróság, vagy nyomozó hatóság rendeli el akkor, ha a bűncselekmény gyanúsítottja ismeretlen helyen tartózkodik. A körözésnek és az elfogatóparancsnak is a célja, hogy a gyanúsított tartózkodási helyét a hatóság kiderítse.
Mind a körözés, mind az elfogatóparancs bekerül az adott személyhez tartozó központi nyilvántartásba, így amennyiben őt a hatóság valamilyen okból – például határátlépéskor – igazoltatja, a körözés ténye kiderül.
A körözött személyt a hatóság jogosult feltartóztatni, azonban azonosítása és tartózkodási helyének megállapítását követően, az intézkedés befejeztével szabadon kell bocsátani.
Elfogatóparancs esetén azonban más a helyzet: elfogatóparancsot akkor lehet kibocsátani a gyanúsítottal szemben, ha valamilyen szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyel gyanúsítják. Ez esetben, amennyiben igazoltatáskor a hatóság azt észleli, hogy a személlyel szemben elfogatóparancs van hatályban, nemcsak feltartóztatni szükséges, hanem őrizetbe kell venni és 72 órán belül bíróság elé kell állítani. A bíróság dönt ilyenkor az elfogott személy előzetes letartóztatásáról.
Külföldön tartózkodó, elfogatóparanccsal körözött személy esetén is van mód az elfogatóparancs megszüntetésére – a letartóztatás nélkül is -, sőt, akár a büntetőeljárás távolról történő lefolytatására is.
Körözéssel, elfogatóparanccsal kapcsolatos kérdésed van? Írj nekem: info@webugyved.com
