A büntetőjog ismeri a kegyelem jogintézményét, ennek gyakorlása a köztársasági elnök kizárólagos hatásköre. Többféle ügyben, ügyszakaszban van lehetőség kegyelmi kérelem benyújtására, mai bejegyzésünk most ebben kíván segítséget nyújtani nektek.
Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Az igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az igazságügyért való felelőssége keretében felel a kegyelmi ügyekért, ennek keretében előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit.
A kegyelmi eljárás típusai: eljárási (büntetőeljárás megszüntetése iránti), végrehajtási és mentesítés iránti kegyelmi eljárás. Az ítélet jogerőre emelkedését követően kegyelmi eljárás – a mentesítésre vonatkozó eljárás kivételével ¬ kizárólag a még végre nem hajtott büntetésekre, továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára és a javítóintézeti nevelésre vonatkozhat A kegyelmi jogkör egyéb intézkedésre (megrovás, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés) nem terjed ki.
A kegyelmi eljárás hivatalból vagy írásban benyújtott, aláírással ellátott kérelemre indul. A kegyelmi kérelem benyújtásának a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya. Kegyelmi kérelmet a terhelt (eljárási kegyelmi kérelem esetében a gyanúsított, vádlott, végrehajtási kegyelem esetében pedig az elítélt), a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be.
A kegyelmi kérelem illetéke 5000 forint. A terhelt, a törvényes képviselője vagy a védője által, valamint a hivatalból kezdeményezett kegyelmi eljárás illetékmentes. A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyésznél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik. A még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.
A bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetőügy résziratait, valamint a további beszerzett adatokat, iratokat, nyilatkozatokat azok beérkezését követően a 11/2014. IM rendelet 34. melléklete szerinti, kitöltött kegyelmi felterjesztőlappal soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felterjeszti a miniszterhez. A kérelemhez kizárólag a büntetőügyben keletkezett azon iratokat kell csatolni, amelyek a kegyelmi kérelem elintézéséhez szükségesek.
A kegyelmi eljárás során személyes meghallgatásra nem kerül sor. A miniszter a kegyelmi kérelmet minden esetben – abban az esetben is, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést – felterjeszti a köztársasági elnökhöz. A köztársasági elnök méltányossági jogkörben − indokolási kötelezettség nélkül − dönt, a miniszteri előterjesztés nem köti. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez.
A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye. A kérelmezőnek lehetősége van újabb kegyelmi kérelem benyújtására a fentiekben meghatározottak szerint.
