A távoltartás egy olyan (kényszer)intézkedés, mely során a kötelezettnek a hatóság, vagy bíróság előírja, hogy bizonyos személyektől meghatározott ideig tartsa távol magát. Általában hozzátartozók, volt házastársak vagy volt élettársak között kerül rá sor akkor, amikor hozzátartozók közötti erőszak gyanúja merül föl, avagy már folyik is büntetőeljárás emiatt.
A távoltartásnak három formája van: ideiglenes megelőző távoltartás, megelőző távoltartás és távoltartás.
Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség rendeli el, a megelőző távoltartást pedig a bíróság, nemperes eljárásban.
Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles
– magát távol tartani a bántalmazottól,
– magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól,
– magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és
– tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
A távoltartás ezen két fajtája akkor is kérelmezhető – külön bírósági nemperes eljárásban -, ha büntetőeljárás, vagy egyéb eljárás nincs folyamatban, ugyanakkor csak hozzátartozók között alkalmazható. Amennyiben a távoltartás saját gyermeket is érint, úgy a gyermekre vonatkozó szülői felügyeleti jog a törvény alapján szünetel a távoltartás hatálya alatt.
Fentiekkel ellentétben a távoltartás mint büntetőeljárási kényszerintézkedést a nyomozó hatóság, illetve a bíróság határozata mond ki. Ez az előzetes letartóztatás alternatívája, rendszerint erre is erőszakos, bántalmazó jellegű bűncselekmények miatt kerül sor, azonban abban különbözik az ideiglenes megelőző, illetve a megelőző távoltartástól, hogy ennek már feltétele a feljelentés megtétele, valamint az elkövetővel szemben a büntetőeljárás folyamatban léte, a gyanúsítás megtörténte. Az ideiglenes megelőző távoltartással és a megelőző távoltartással szemben a büntetőeljárás során elrendelt távoltartás nemcsak hozzátartozók között alkalmazható.
Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség rendeli el, amennyiben vagy maga, vagy a jelzőrendszer tagjai jelzik részére, hogy hozzátartozók közötti erőszak megállapítása foroghat fenn. A jelzőrendszer tagjai az egészségügyi dolgozók, pedagógusok, gyámhivatali munkatársak, stb.
Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését követően a rendőrségnek haladéktalanul meg kell indítania az illetékes járásbíróságon a megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárást.
A megelőző távoltartást nemperes eljárásban maga a bántalmazott fél (és hozzátartozója, rokona, élettársa) is kérheti a járásbíróságon.
A távoltartást pedig a büntetőeljárásban eljáró nyomozó hatóság indítványára a bíróság rendeli el.
Míg az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartást a hozzátartozók közötti erőszak esetén rendelhető el, a távoltartás más esetben, más erőszakos, bántalmazó magatartás esetén is, nemcsak hozzátartozók között. További különbség, hogy az ideiglenes megelőző távoltartás és a távoltartás elrendelésének nem feltétele, hogy büntetőeljárás folyjon a bántalmazóval szemben.
Az ideiglenes megelőző távoltartás és a megelőző távoltartás hatályát veszti, ha a bíróság büntetőeljárásban távoltartást rendel el.
Az ideiglenes megelőző távoltartás és a megelőző távoltartás megszegése szabálysértést valósít meg, amely súlyos esetben akár elzárással is sújtható.
A távoltartás megszegése pedig azt vonhatja maga után, hogy a büntetőeljárási bíró (nyomozási bíró) a távoltartás helyett más, szigorúbb kényszerintézkedést szab ki az elkövetőre (házi őrizetet, vagy előzetes letartóztatást).
Távoltartással kapcsolatos kérdésed van? Írj nekem: info@webugyved.com
